MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1976

118. ő. e. 1976. szeptember 15. (187-236. o.) - 1. Somogy megye munkaerőhelyzete, javaslat a munkaerő-gazdálkodás közép- és hosszú távú feladataira. Tájékoztató: 189-196

rw - 6 gondot forditanak, kihelyezett általános iskolai osztályokkal, a tankönyvek, tanszerek megvásárlásával, munkaidő kedvezménnyel segitik a továbbtanulókat. Ez a munka azonban még nem folyik mindenütt megfelelően. Oelentősen változott a középiskolai képzés szerkezete. A szakközépiskolai beiskolázás aránya az 1965. előtti 30 %ról 55 %-ra emelkedett a gimnáziumok rovására. A szakközépiskolák esti és levelező tagozatain továbbtanulók száma ugrásszerűen megnövekedett az emelt szintű szakmunkásképzés bevezetése után. A vállalatoknál a tanulmányi szabadságok, iskolába járásra igénybe vett munkaórák száma nőtt. A megye lakosságából 10 év alatt érettségi bizonyitvánnyal rendelkezők aránya 2,8 %-ról 6,1 %-ra, felsőfokú tanintézeti oklevéllel rendelkezők aránya 1 %-ról majd 2,1 %-ra növekedett. Felsőfokú szakember ellátottság tekintetében jelentős gondok vannak még. Az üzemek nagyrésze és intézmények többsége számos szakmában; épitész, közgazdász, jogász, pedagógus hiánnyal küzd. A pályaválasztási tevékenység hatékonysága fokozódásának eredményeként jelentős szemlélet változás következett be a szülőknél, tanulóknál, iskoláknál és vállalatoknál. Az általános iskolát végzők közül egyre többen választják a szakmunkás pályákat. /1965-ben 33 %, 1975-ben 53,2 %./ IV. Összefoglalva megállapítható, hogy a megyében a foglalkoztatási helyzet az elmúlt tiz évben a terveknek megfelelően alakult. Ez és más intézkedések kedvező változásokat hoztak a népesség összetételére, ezen belül is biztató a természetes szaporodásban bekövetkezett növekedés, s a megye lakónépességének lassú emelkedése. Delentős változás következett be, s megteremtődtek az alapjai a magasabb szintű szakmunkásképzésnek, A kereskedelmi tanulóképzés tárgyi feltételeinek javitása a jövőben az egyik elsőrendű feladat, A kedvező változások lemérhetők a megye lakosságának életszínvonalában és életkörülményeiben is. A fejlődés eredményei mellett, többségében annak hatására uj gondok, s megoldandó kérdések kerültek előtérbe. Ezek: a megye népessége összetételében a nyugdijkorban lévők számának növekedése; a foglalkoztatási koncentráció következtében a városokban a természetes szaporodás aránya jóval meghaladja a megyei átlagot, s az ebből adódó bölcsődei, óvodai, iskolai feltételek biztositása: foglalkoztatási szerkezeten belül a nők arányának várható növekedése, ezen belül is az egyes iparágakban részarányuk meghatározó volta; az