MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1976

117. ő. e. 1976. június 23. (166-211. o.) - 2. Az 1976. évi munkaerő-gazdálkodás javítását szolgáló egyes intézkedések végrehajtása. Szóbeli tájékoztató: 192-198

- 4 o»/ 9 ipari vállalatnál az egésznapos munkaidő kiesés az Összes ledolgozott napok 13,6 %-ét tette ki* Az Összes vizsgált vállalatnál szabadságon kívüli fizetett távollétek, igazolatlan mulasztások, törtnapi kiesésekkel együtt 21.ooo munkanapot vettek igénybe, ami kb. 3©o fő munkaidejének felel meg. Ka ehhez hozzátesszük az anyaghiány és a szervezetlenség miatt fizetett kieséseket, a vállalatok ma még jelentós munkaerő tartalékokkal rendelkeznek. Általunk elemezett és bekért adatok tObb vállalatnál most kerültek mélyrehatóbb elemzésre, a kereskedelmi szervek és egyes ipari szövetkezeteknél ilyen értelmű elemzést nem is végeztek. d./ Lassú a fejlődés a nagyobb teljesítményre ösztönző teljesítménybérezés fejlesztése területén. As állami iparban 1 %-kal nőtt. a szövetkezeti iparban 2 %-kal ásókként a teljesítmény bérben dolgozók száma. 1976. évre jelentősebb arány javítást tervestek és aa I.negyedévéén meg is valósítottak a nagyatádi Konzervgyárban, a DANUVIA nagyatádi gyáregységénél és az Elektronesőgyárban. A többi gazdálkodó szervnél a számszerű terv hiányát, a gyártmánysserkezet változással és annak eddig nem ismert hatásával magyarázzák. e./ Belső szervezetlenségre és időszakos létszámhiányra utal a magas túlóra szám. A túlórát a munkaidő alap kialakításához többhelyütt mégsem tervestek. Jelentős a kaposvári Slektronesőgyárban a túlórázás, 25«ooo I.negyedévi tervesett túlórával szemben 38.397 túlórát használtak fel és ennek as egy vállalatnak a túlóra száma megközelíti a vizsgált 20 vállalat által felhasznált túlóra mennyiségét. Szert e vállalatnál a tervezett 11 %-os túlóra csökkenési tervet irreálisnak tartjuk. A munkaerő gazdálkodás javítását eélző intézkedési tervek sehol sem foglalkoztak a munkaerő megtartásának szervezési és ösztönzési kérdéseivel. A vállalatok gazdasági erejükhöz képest többet tehetnének a kedvezőtlen lakáskörülmények, a vállalati szociális ellátás javítása, a vállalatok üzemegészségügyi helyzete, higenis állapota, a dolgozók gyermekeinek bölcsödéi és óvodai elhelyezésének javítása érdekében. ./.