MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1976

117. ő. e. 1976. június 23. (166-211. o.) - 1. Az 1975-76. évi politikai oktatás tapasztalatai, és javaslat az 1976-77. évi politikai oktatás feladataira. Jelentés: 168-184

^TA - 7 A propaganda is hozzájárult, hogy a hallgatók nagy többsége megértette a párt vezető szerepének lényegét. A párt vezető szerepét megkérdőjelező nézetekkel az utóbbi években már csak elvétve találkozunk. Megnőtt a pártonkivüli hallgatók érdeklődése is a pártélet kérdései iránt. Elsősorban a párt eszmeipolitikai irányításának helyi érvényesülése, annak formái és hatékonysága foglalkoztatja őket. Előfordulnak még olyan téves nézetek, hogy a vezető szerep csak akkor érvényesül, ha a pártszervezet minden kis kérdésbe beleszól, operativen intézkedik. Az idősebb párttagok között vannak olyanok, akik kifogásolják, hogy fontos gazdasági és állami vezetői beosztásokba pártonkivülieket neveznek ki. A káderképzés hallgatói felvetették, hogy a politikai-eszmei és cselekvési egység is kivánnivalót hagy maga után. A hallgatók kedvezően szóltak arról, hogy a pártszervek és szervezetek az utóbbi időben különös gondot forditottak a szervezeti élet javitására. Erősödött az a felfogás, hogy vitákra csak a döntés előkészítésekor kerüljön sor, a döntés után, a végrehajtásban, a politika melletti kiállásban pedig egységnek kell lenni. Néhányan kétségbe vonják a párt forradalmi jellegét, amelynek oka elsősorban az, hogy napjaink forradalmiságat nem értik. A pártépitéssel kapcsolatban felvetették, hogy a tagfelvételnél jobban differenciálni kellene a követelményeket, mások viszont mindenféle különbségtétel ellen emeltek szót. A tömegszervezetek szerepét, jelentőségét és pártirányitáaárnak lényegét a hallgatók Ismerik. Legtöbb vélemény a KISZ alapszervezetek munkájáról és pártirányitásáról hangzott el. A gazdasági épitőmunka kérdései iránt fokozott érdeklődés nyilvánult meg. A szocialista tervgazdaság fogalma a hallgatók körében megfelelően tisztázódott. Ugyanakkor tapasztalható, hogy a népgazdaság arányos fejlesztését sematikusan értelmezik, s az időnkent jelentkező átmeneti aránytalanságokat eltúlozzák. A hatékony gazdálkodás szükségességét értik, fontosnak tartják. Többen szóltak a munka szervezettségében fellelhető hiányosságokról, de ezek megszüntetését gyakran egyoldalúan a vezetőkre háritják. Az érdekviszonyok elemzésekor a népgazdasági érdekek érvényesülésének, azok elsődlegességének magyarázására törekedtek a propagandisták. Sikerült megfelelően megértetni a népgazdasági, a csoport- és az egyéni érdekek közötti összefüggések lényegét. A propagandamunka hatékonyságát azonban csökkenti, ha a gazdasági vezetők egy része a gyakorlatban a vállalat érdekeit a népgazdasági érdek fölé helyezi, és a népgazdasági érdek érvényesülését a vállalatot sújtó szankcióként fogja fel. Felvetették, hogy a különböző termelési tanácskozásokon elhangzottakat a dolgozók nem mindig értik* Kifogásolják, hogy a tájékoztatás^sem történik meg mindig kellő időben, s nincs megfelelő lehetőség az üzemi tervek tanulmányozására sem.