MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1976
117. ő. e. 1976. június 9. (110-165. o.) - 2. A XI. pártkongresszus által megfogalmazott főbb világnézeti követelmények tükröződése a mezőgazdaságban dolgozó párttagság gondolkodásában. Tájékoztató: 137-145
flU 6 Az állami gazdaságban dolgozó párttagok egyetértéssel fogadták a XI. pártkongresszus azon állásfoglalását, mely szerint az állami gazdaságokban dolgozók a munkásosztály része. Ugyanakkor, főleg a termelőszövetkezetekben dolgozók felvetik, hogy az állami gazdaságban végzett munka mezőgazdasági jellege nem változotto Nem lemérik fel, bogy az osztályhoz való tartozást döntően a tulajdon- ós elosztási viszonyok határozzák meg* Az agrár-értelmiség körében is lehet találkozni olyan nézetekkel, amelyek a munkásosztályhoz való tartozást a kétkezi dolgozókra szüleitik léc E^y részük nem értelmezi helyesen a munkásosztály vezető szerepét, eltúlozza saját rétegüknek az irányításban való részvételét. Osztály-hovatartozásukat többen a munka jellegében bekövetkezett változásokból vesetik le, pl; traktorosok, gépkezelők, stb. í.Iás vélemények szerint a mezőgazdaságban sok az alkalmazott, akik csak munkajogi értelemben tnztagok - nem tényleges tulajdonosok - csak munkaerejüket vitték a termelőszövetkezetbe* A párt szövetségi politikája a termelőszövetkezeti párttagság véleménye szerint alapvetően érvényesül. Ugy Ítélik meg, hogy jól segiti szocialista céljaink megvalósítását, egységbe tömöríti a megye minden dolgozóját. Helyesen látják, hogy a munkás-paraszt szövetség a párt szövetségi politikájának ós 3 munkásosztály hatalmának szilárd alapját képezi. Ezt kedvezően^befolyásoljáks a munkánparaszt találkozók, az ipari és mezőgazdasági üzemek kö- . zött kialakult kölcsönös látogatások, a kampánymunkák idején nyújtott segítségadás, stb. A kedvező tendencia ellenére a párttagok egy részénél előfordul a szövetségi politikát.helytelenül értelmező megnyilvánulás is. Helyenként találkozni a munkásosztály és a parasztság szembeállítására irányuló nézetekkel. Ez kifejeződik óletszinvonalpolitikánk egyes intézkedéseinek helytelen értelmezésében, a mezőgazdaság és az ipar fejlesztési, ütemének szélsőséges értelmezésében, stbo Olyan véleményekkel is lehet találkozni, amelyek idealizálják a másik osztály élet- és munkakörülményeit. Nem mindig fogadják el a párttagok a két osztály jövedelmének arányos növekedését. Arra hivatkoznak, hogy a kulturális, lakás, kereskedelmi ellátottságban nagy a különbség a város javára. Előfordul az is, hogy a szövetségi politikát nem a szocializmus építésének eszközeként, hanem célként fogják fel. A^szocialista társadalom érdekviszonyainak tudati tükröződésében a párttagság körében fejlődés tapasztalható. A csoportérdek felfogásában, annak a népgazdasági érdekkel való harmonizálásában pozitív fejlődés van. A csoportérdek megvalósulását a gazdaság megerősödésében látják. A gazdasági érdek alatt leszűkítve a társadalom gazdasági helyzetét, stabilitását értik.