MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1975

113. ő. e. 1975. november 26. (194-239. o.) - 1. A megyei pártbizottság 1969. január 3-i, az értelmiség között végzendő eszmei - politikai munkára, és az értelmiség közéleti tevékenységének fejlesztésére hozott határozatának végrehajtása. Jelentés: 197-211 - Szóbeli kiegészítő: 212

t/l Az értelmiség politikai összefogásával kapcsolatos kategorikus megállapítással nem ért egyet, mert az erre szolgáié szervezetek - MTESZ, Közgazdasági Társaság - tevékenysége a korábbi évekhez viszonyitva felfelé ivei. Színvonalas rendezvényeik vannak, aktivan tevékenykednek. Az más kérdés, hogy az igényekhez képest milyen hatékonyságú e munkájuk. A TIT-et ösztönözni kell a tervszerűbb, folyamatos munkára. Erénye a jelentésnek, hogy nem tesz különbséget régi és uj értelmiség között. Jónak tartja, hogy az értelmiség túlnyomó része párttag; de párton kivüliek is felelősséggel vezetnek üzemeket, intézményeket, különböző embercsoportokat fognak össze - vezető beosztásban vannak. 5Pnlnyomó többségük megfelel a bizalomnak. Azonban számarányukat, beosztásukat, befolyásukat tekintve mindig szem előtt kell tartani ezt a réteget, mert a társadalmi szerkezetben elfoglalt helyük miatt politikai következményeivel számolni kell. Az értelmiség hangulatát nagymértékben befolyásolja, hogy milyen az előrehaladásunk üteme, hogyan valósitjuk meg a párt alapvető politikai célkitűzéseit; jelentékeny hányada saját szemüvegén keresztül vizsgálja a központi, megyei intézkedéseket, a közállapotot; saját helyzetük állapota is befolyásolja hangulatukat és tevékenységüket. Különböző módon értelmeznek dolgokat ós nem mindig az altalános politikai követelményeknek megfelelően. Pl. a párt X. kongresszusa és a KB 1972. novemberi határozata alapvető politikai, gazdaságpolitikai követelményeket támasztott a párttagokkal, a társadalommal szemben - azonban e réteg nem vallott egységes nézetet. Nagy hatással van rájuk, hogy a társadalmi, állami és gazdasági szervek helyi vezetői hogyan élnek, dolgoznak. Az értelmiség részéről e tekintetben sok birálat hangzik el, de megalapozatlan, túlzott vóleménynyilvánitás is tapasztalható náluk. A közvélemény részéről sok esetben találkozni általánosítással az orvosokkal kapcsolatban, pl» a hálapénz vonatkozásában, ami komoly hiba, különösen, ha testületi vezetők részéről hangzik el. Találkozni olyan esettel, hogy azokkal szemben, akik túllépik az erkölcsi morál határát, az illetékes vezetők nem lépnek fel határozottan. A pedagógusok helyzete tarka képet mutat. Az értelmiség más rétegéhez képest kevesebb a fizetésük. Különösen az első lo évben vannak nehezebb anyagi helyzetben. Hogy az agrár- ós műszaki értelmiségiek nem vesznek részt megfelelően a közéMben, annak főleg az az oka, hog^ a helyi szerveknem adnak nekik folyamatos, hosszabb időre szóló programot. A nacionalizmus főleg a románokkal kapcsolatban terjed nagymértékben. A probléma ott van, hogy nem mindig szállunk szembe az ilyen nézetekkel. Ezzel kapcsolatban egyetlen orvosság van - internacionalizmussal válaszolni.