MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1975

113. ő. e. 1975. november 12. (111-193. o.) - 3. A koordinációs jog érvényesülésének tapasztalatai a megye pártszerveiben és -szervezeteiben. Szóbeli tájékoztató: 146-150

. /fhSf 4 kezdeményezhetnék alulról valamilyen kérdés megvitatása végett a koordinációs értekezlet összehívását. Előfordul, hogy községi, járási, városi pártbizottságok túlzott igényeket támasztanak a nagyvállalattal szemben, ezeket az eltérő érdekeket összehangolni a gyári, gyáregységi pártszervezetek képtelenek, a feszültségek feloldása az illetékes területi és érdekelt nagyvállalati pértszervek feladata. A terület egészére kiható, különösen fejlesztési kérdésekben a koordináló és a területi pártbizottságok közötti együttműködés élő, eleven és érdemi, ugyanakkor esetenként a gyáregységi, telephelyi pártszervezetek fölvetik, hogy velük ezekben a kérdésekben nem konzultáltak. Nem általános, de még gyakori hiba, hogy - a határozattal ellentétben - a testületek helyett személyek, rendszerint a párttitkárok vagy az ébő számú gazdasági vezetők gyakorolják a koordinációs jogkört. (XJjan le előfordult, hogy a k<ardinációs értekezletre szóló raeghivót a gyáregység, telephely gazdasági vezetőjének küldték azzal a szöveggel, hogy "hozza magával az üzemi párttitkárt is." /Pl. Tejipari Vállalat, Erdő- ós Fagazdaság-/ Nemegyszer a koordinációs értekezlet ürügyén a vállalati igazgató berendeli, jobb esetben meghívja igazgatói tanácsülésre, termelési, műszaki tanácskozásokra a gyáregységek párttitkárait. Előfordul, hogy a koordinációs értekezlet napirendjéről, a tervezett és meghozott intézkedésekről sem előzetesen, sem utólag nem tájékoztatják az illetékes választott testületet, nem kérik ki engedélyét a titkári koordinációs értekezlet megtartására. Gond, hogy ezek a megbeszélések sokszor esetlegesek, valamilyen más rendezvényhez kapcsolódnak. Több gyáregységi pártszervezetben szóvá teszik, hogy az elmúlt evekben fontos témákat tárgaló ülésekre, vezetőségi ülésekre a meghívás ellenére sem mentek el a vállalatvezetők, illetve mást küldtek maguk helyett, emiatt a párttagságot, a dolgozókat foglalkoztató lényeges kérdések megválaszolatlanul maradtak. A koordinált pártszervezetek titkárai igénylik a személyes találkozások körének bővitését, a vitás kérdések tisztázását, a feszültségek feloldását szolgáló érdemi eszmecseréket. Indokolt tovább javítani a vállalati szakszervezeti tanácsok párt iráiyLt ásat. A központi pártszervezetek még ritkán élnek azzal a lehetőséggel, hogy nagy horderejű, az egész vállalatra kiható döntések előtt megismerjék a VSZT -ben tevékenykedő kommunisták véleményét, amelyet aztán egyeztethetnének a gyáregységek, telephelyek pártszervezeteivel, alapszervezeteivel. Ennek a hiánya miatt találkozni a pártszervezeteknél olyan megjegyzésekkel, hogy a VSZT-k sokszor előbb kapnak tájékoztatást bizonyos vállalati kérdésekben, mint a pártszervezetek. A vállalati szakszervezeti tanácsban dolgozó kommunisták összefogását, irányitását jobban annak a célnak a szolgálatába kell állítani, hogy csökkenjen a központok ós gyáregységek közötti szembenállás, feszültség olyan kérdések megítélésében és megoldásában, mint az önállóság biztosítása, a személyi övedelmek, a nyereségből képzett részesedés, a szociális, ulturális alapok igazságos, a szocialista elveket figyelembe