MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1975

113. ő. e. 1975. október 31. (77-110. o.) - 1. A munkaügyi viták intézésének törvényessége a megyében. Jelentés: 79-91

n - 4 ­Az összesen 19 megtérítésre kötelezésből 17 határozat a^ felelősség érvényesítésének jogszabályi előfeltétele hiá­nyában hatályon scivtíl helyezésre került. /Példatár 16. pontja/ Több vállalatnál a tárolóhelyek nagy része nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek, így hiány felmerülése esetén a felelősség nem érvényesíthető. /Ga­bonáié lvásár16 Vállalat, Nagyatádi Konzervgyár/ A vállalatok egy része pedig normalizált hiányt nem álla­pított meg és emiatt felelősségrevonást gyakorlatuk kie­gyensúlyozatlan, vagy a hiányt teljes egészében kálóként számolják el. /Példatár 17. és 18. pontja/ A másodállás, m e llékfoglalkozás , valamint a munkavégzés­re irányuló egyj'b jogviszonyok létesítésére vonatkozó jog­szabályok végrehajtása terén kedvező változások tapasztal­hatók. A másodállásra /agy mellékfoglalkozásra irányuló munkaszer­ződések megkötésére csaknem minden esetben engedély alapján kerül sor. A munkaszerződéseket írásba foglalják és a ki­fizethető munkabérek korlátozására vonatkozó jogszabályo­kat is betartják. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony körében az utóbbi időben széles körben elterjedt az un. "szaktanácsadói" tevékenység. Ezen jogviszonyok egy részé­nek indokoltsága vitatható, különösen azokban az esetekben, amikor valamelyik munkáltató olyan munkakör betöltésére al­kalma.z szaktanácsadót, amelyre megfelelő szakemberrel ren­delkezik, a saját szakembere pedig más gazdasági egységnél tölt be hasonló minőségben tanácsadói munkakört. /Példatár 19. pontja/ A másodállásra és mellékfoglalkozásra vonatkozó munkaszer­ződések körében találkozni fiktív szerződésekkel is. /Pél­datár 2o. pontja/ Kifogásolható másodállások és mellékfog­lalkozások elsősorban orvosoknál és műszakiaknál fordulnak elő. A vállalatok többségénél pontosan betartják a fiatalko rúak egészségét, testi épségét védő speciális jogszabályi előí­rásokat. Eseti kivételtől eltekintve 14. életévét be nem töltött személyt rendszeres munkára nem alkalmaznak. Több esetben előfordul azonban, hogy 16. életéven aluli fiatal­korú első munkaviszonyba lépéséhez nem szerzik be a tör­vényes képviselő hozzájárulását. A vállalatok fiatalkorúakat olyan munkakörben nem foglal­koztatnak, amely a fiatalkorú testi alkatára, illetve fej­lettségére tekintettel hátrányos következménnyel járna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom