MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1975
113. ő. e. 1975. október 31. (77-110. o.) - 1. A munkaügyi viták intézésének törvényessége a megyében. Jelentés: 79-91
n - 4 Az összesen 19 megtérítésre kötelezésből 17 határozat a^ felelősség érvényesítésének jogszabályi előfeltétele hiányában hatályon scivtíl helyezésre került. /Példatár 16. pontja/ Több vállalatnál a tárolóhelyek nagy része nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek, így hiány felmerülése esetén a felelősség nem érvényesíthető. /Gabonáié lvásár16 Vállalat, Nagyatádi Konzervgyár/ A vállalatok egy része pedig normalizált hiányt nem állapított meg és emiatt felelősségrevonást gyakorlatuk kiegyensúlyozatlan, vagy a hiányt teljes egészében kálóként számolják el. /Példatár 17. és 18. pontja/ A másodállás, m e llékfoglalkozás , valamint a munkavégzésre irányuló egyj'b jogviszonyok létesítésére vonatkozó jogszabályok végrehajtása terén kedvező változások tapasztalhatók. A másodállásra /agy mellékfoglalkozásra irányuló munkaszerződések megkötésére csaknem minden esetben engedély alapján kerül sor. A munkaszerződéseket írásba foglalják és a kifizethető munkabérek korlátozására vonatkozó jogszabályokat is betartják. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony körében az utóbbi időben széles körben elterjedt az un. "szaktanácsadói" tevékenység. Ezen jogviszonyok egy részének indokoltsága vitatható, különösen azokban az esetekben, amikor valamelyik munkáltató olyan munkakör betöltésére alkalma.z szaktanácsadót, amelyre megfelelő szakemberrel rendelkezik, a saját szakembere pedig más gazdasági egységnél tölt be hasonló minőségben tanácsadói munkakört. /Példatár 19. pontja/ A másodállásra és mellékfoglalkozásra vonatkozó munkaszerződések körében találkozni fiktív szerződésekkel is. /Példatár 2o. pontja/ Kifogásolható másodállások és mellékfoglalkozások elsősorban orvosoknál és műszakiaknál fordulnak elő. A vállalatok többségénél pontosan betartják a fiatalko rúak egészségét, testi épségét védő speciális jogszabályi előírásokat. Eseti kivételtől eltekintve 14. életévét be nem töltött személyt rendszeres munkára nem alkalmaznak. Több esetben előfordul azonban, hogy 16. életéven aluli fiatalkorú első munkaviszonyba lépéséhez nem szerzik be a törvényes képviselő hozzájárulását. A vállalatok fiatalkorúakat olyan munkakörben nem foglalkoztatnak, amely a fiatalkorú testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel hátrányos következménnyel járna.