MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1974

103. ő. e. 1974. május 15. (2-70. o.) - 1. Az1973-74. évi politikai oktatás tapasztalatai, javaslat az 1974-75. oktatási év feladataira. Jelentés: 4-15

'V 8 jobban politikaközelbe vinni az elméletet. A propagandisták az elmélet segitségével igyekeztek ínég közérthetőbbé tenni a politika.célkitűzéseit, és mozgósítottak a feladatok maradéktalan végrehajtására. A pártoktatásjban is élénk érdeklődés nyilvánult meg a nemzetközi események iránt. A többség pozitivan értékeli a békés egymás mellett élés gyakorlattá válását. Számosan nem értik eléggé, hogy ideológiai téren nem lehetséges békés egymás mellett élés. Nehezen értik meg, hogyan egyeztethető össze az enyhülés és az osztályharc. Többen fölvetették: a méreteiben kiszélesedett és egyre erősebbé váló ideológiai harc kedvez-e nekünk? A vita során nagyrészt tisztázódott, hogy a harc végső kimenetében csakis a marxizmus-leninizmus igazsága igazolódhat. A pártonkivüli hallgatók egy része az enyhülést nem a szocialista világrendszer erejének, bókeDolitikájának tulajdonitja, hanem a nyugati világ "bókülókenységének". Szinte valamennyi oktatási formán élénk vita alakult ki a munkásosztály, a párt vezető szerepéről és szövetségi politikájáról. A hallgatók többsége elismeri a munkásosztály, a párt vezető szerepét, és helyesli a szövetségi politikát. De akad téves nézet is. A fiatal műszaki értelmiségiek egy része ugy látja: mivel a jövőben a vezető posztokon még inkább mérnökök, közgazdásaOk lesznek, ezzel bebizonyosodik, hogy az értelmiség vezet, neki kell vezetnie. TTéhány hallgató egyes párttagok magatartásából, a munkások képviseleti arányából vagy egy-egy periférikus kérdés elintézésének hiányosságaiból vont le helytelen következtetést.Itt is fölmerült: ki él jobban, "ki kit tart el". A munkások egy része szóvá tette, hogy az utóbbi években jelentősen nőtt a parasztság életszínvonala, a falusi hallgatók pedig azt hangsúlyozták: náluk nagy munkák idején az egész család dolgozik és nem 8 órát. Megemlítették a tsz-nyugdi^ak problémáját is. A propagandisták reálisan mutattak be a két osztály helyzetét, viszonyát. Munkás- vagy parasztellenesség nem alakult ki a foglalkozásokon, de nem sikerült eloszlatni a kételyeket. A hallgatók elismeréssel szóltak gazdasági eredményeinkről. A városi munkások bírálták az egyes ágazatokon belüli ciklikusságot, főleg a Húskombinát és a Konzervgyár esetében, ahol az anyagellátás és^az értékesités nehézségei idézték elő a hullámzó fejlődést. Birálták a megye épitőiparát. Hangsúlyozták: a megye beruházási piacát állandó kapacitás-elégtelenség jellemzi. Okát az ópitőipar elmaradottságában látják. A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok kölcsönös előnyösségét a többség elismeri, azonban a paraszti hallgatók közül néhányan azt is mondták, hogy "mi nem mindig^járunk jól". Többen kétségbe vonták, hogy Lengyelország és Bulgária velünk azonos gazdasági fejlettségi szinten áll. Az érdekviszonyokból, az árkérdésekről, a kispolgáriságról hasonló módon vitatkoztak, mint a káderképzés hallga-