MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1974

105. ő. e. 1974. szeptember 4. (74-144. o.) - 2. Az ifjúsági parlamentek lebonyolításának politikai tapasztalatai, az elhangzott észrevételek, javaslatok megvalósítása érdekében teendő intézkedések. Jelentés: 105-113

- 4 Kedvezőtlenebbek a tapasztalatok azokon a munkahelyi parlamenteken, ahol^küldöttek vettek részt. Itt a hozzászólások egy jelentős része "tjrotokollizü" volt. Ez a megyei szintű parlamentek egy részére is vonatkozik. Csak néhány parlament vált "panasznappá" vagy "termelési tanácskozássá", az egyéni gondokat, problémákat túlzottan kihangsúlyozó fórummá* Esetenként még ezeknek is meg volt az a pozitiv hatása, hogy többen ugy érezték "itt most mindent el lehet mondani, meg lehet kérdezni." Néhány parlamenten a fiatalok passzivak voltak. Ezt a nem megfelel/" előkészito munka okozta. Figyelemre méltó a parlamenteken résztvevő fiataloknak az a politikai állásfoglalása, ahogyan április 23-át követően a párt XI. kongresszusa és felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére kibontakozó munkaverseny mozgalomra reagáltak. Többségében itt tettek felajánlásokat vagy már beszámoltak vállalásaikról, /VBKM és MMG Kaposvári gyárai, Kaposvári Húskombinát, Visnye Tsz, Kutasi és Lábodi Állami Gazdaságok stb./ A parlamenteken elhangzott hozzászólások összességében az adott munkahely fiataljainak gondjait, problémáit ós az eddig elért eredményeket tükrözték; - Szinte mindenütt szóba került a továbbtanulás kérdése, a szakmai továbbképzési lehetőségek, a szakmunkástanulók képzése, nevelése, a 3. általánost el nem végzettek beiskolázási problémái. - Gyakori téma volt a lakáshiány, az óvodai és bölcsődei férőhelyek alacsony száma, a gyermekgondozási segélyről illetve a katonai ^szolgálatról visszatérők bérének megállapítása terén történt előrelépés. - Sok beszámoló foglalkozott a munkahelyi demokráciával, a fiatalok közóletiségével, választott testületeken belüli arányukkal , ugyanakkor több helyen javaslatot is tettek az 1974* évi kollektiv szerződés módosításához, a szocialista munkaversenyformák továbbfejlesztéséhez. - Előfordult, hogy az anyagi és erkölcsi elismerés helyi szinvonalat értékelték, szorgalmazták a szabadidős programok feltételeit biztositó klubhelyiségek, sportlétesítmények kialakítását. - Nem egy helyen önkritikusan vetették fel az ifjúsági törvény, az intézkedési terv, kollektiv szerződés vagy az alapszabály hiányos ismeretét, birálták a középszintű gazdasági vezetők egy jelentős részének tájékozatlanságát az ifjúságpolitikai kérdésekben. - Sok esetben módositó javaslattal éltek az intézkedési terveket illetően, ezzel párhuzamosan ifjúsági bizottságok életrehivasát, ifjúsági inegbizottak funkcionáltatását szorgalmazták. - Kisüzemeknél ós gyáregységeknél, termelőszövetkezetekben és az ÁPESZ-eknél nem egy esetben központi téma volt a munkahelyi KISZ-szervezet létrehozásának igénye. ./•