MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1971

85. ő. e. 1971. szeptember 8. (2-107. o.) - 2. Az állami szervek, tömegszervezetek és tömegmozgalmak pártirányításának tapasztalatai a siófoki járásban. Jelentés: 27-42 - Elfogadott jelentés: 49-58

- 4 kulturáltabbá vált az ügyintézés, csökkent a bürokrácia. Átszervezéskor a személyi kérdéseket általában elveinknek me gfelelően rendezték, zavar, elégedetlenség nélkül. Problémának tartjuk, hogy a községi önállóság túlhangsúlyozása miatt nem forditottak kellő gondot a helyi tanácsok segitésére. Nem éltek a véleményezés jogával, nem mindig elég határozottan hivták fel a figyelmet egyes megoldandó problémákra. Tapasztalható volt ez a helyi tanácsok fejlesztési kérdéseiben, az állami felügyelet gyakorlásának módjában és esetenkint személyi kérdésekben is. Beszámoltatásainkkkor, a feladatok meghatározásakor a hivatal munkájában ezt az oldalt igyekszünk erősiteni és <dtr9 össztönözzük a hivatal alap szervezetét is. Zavarja munkájukat az ugyrendük kialakulatlansága, ideiglenessége is. Nem tartjuk kielégítőnek kapcsolatainkat a megyei tanács szakosztályaival. E kapcsolatok elégtelenségesc abban nyilvánul meg, hogy fontos szakigazgatási döntésekről csak késve, kerülő úton szerzünk tudomást. E kapcsolat elégtelensége miatt nem egyedül a szakosztályokat hibáztatjuk, mert mi sem kerestük úgy ezeket a kapcsolatokat, ahogy lehetett volna. Ezen nekünk a jövőben változtatni kell, a szakosztályoknak pedig el kell kerülni, hogy megkérdezésünk nélkül fontos kérdésekben döntsenek, /Tab tanácsi költségvetés, állami támogatás elosztása, stb./ A. helyi tanácsok pártirányitásának hatékonysága csúcsvezetőségenként különböző. Általános gyakorid., hogy a községi tanács elnöke tagja a csúcsvezetőségnek és munkáját a hozott határozatoknak megfelelően végzi, A csúcsvezetőségeink kisebb részénél nem is jutottak el tovább. Elmaradnak vagy formálisak még a fontosabb munkáról szóló beszámolók is, vagy ezt a csúcstitkár és a tanácselnök megbeszélésével próbálják helyettesíteni. Ezeken a helyeken a csúcsvezetőség káderhatáskörét sem gyakorolja, a csúcstitkár egyedül dönt személyi kérdésekben és ez legtöbbször torzsalkodássá fajul (Kőröshegy, Karád, Zamárdi). A csúcsvezetőségeink többségénél