MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1971

83. ő. e. 1971. június 16. (2-97. o.) - 3. A vállalati IV. ötéves tervek kidolgozásának tapasztalatai a megyében. Szóbeli jelentés: 40-50

5 az irányitás eszközének, hanem inkább eszköznek a különböző hitelek, pályázatok elnyeréséhez, /Pl: bank megköveteli a tervet./ Ez a tervek tartalmára is kihat, realitásukat veszélyezteti, A tervek többségében megfigyelhető bizonyos célzatos torzitás, /Ha hitelt igényel a vállalat nem tervezhet kis nyereség növekedést, vagy kis hatékonyságot, a kereskedelmi vállalatok kis forgalomemelkedést terveznek, mert ha nagyobb növekedés esetén a bank a fejlesztési alap nagy részét forgóalapfeltöltésre köti le. A tervek általában a fejlesztésre koncentrálnak, a gyártmányfen 1 észté sre ós a gyártásfejlesztésre kevésbé. Ugyancsak kevésbé kidolgozottak a gazdálkodás elvei, a nyereségnövelő tényezők kimunkálása nem elég alapos, nem épül piackutatásra. 3*/ A vállalatoknál tervezési módszerek nincsenek. A vállalatok első komoly középtávú terve ez. Az egyes főhatóságok és megyei szervek sokszor ellentétes, vagy nem azonos elgondolásokon alapuló tervmetodikát dolgoztak ki. /MÉM/ Kevés a vállalati tervezés szakirodalma és a tervekről folyó vita. A pártszervezetek és pártalapszervezetek'tevékenysége a Titkárság január 4—i határozata alapján folyik. A határozatot minden alapszervezet időben megkapta, A párttagság véleménye, hogy jó a határozat, segitette a partszervezetek kezdeményezéseit, erősítette helyzetüket a tervezés folyamán. Kedvezőnek tartják, hogy az alapszervezetek is megkapták a határozatot. A járási pártbizottságok foglalkoztak a helyi feladatokkal, amelyek a Titkárság határozatából következnek és irányelveket adtak a területeken folyó tervmunkához. Ezt a járási pártbizottságok eltérő szinvonalon oldották meg. Nehezitette munkájukat, hogy a'tervmunka kiindulásához nem rendelkeztek kellő információval. A vállalatok ütemterv alapján készitik terveiket. A terv elkészítésére a legtöbb helyen tervbizottságokat hoztak létre, a nagyobb vállalatoknál az egyes tervfejezeteket külön-külön bizottság dolgozta ki. A legtöbb járási pártbizottság a feladatokat testületi ülésen megtárgyalta, egyes járási pártbizottságok vizsgálták a tapasztalatokat, illetve folyamatos segitséget nyújtottak a gazdaságpolitikai koncepciók megvalósításához. Pl: a kaposvári jb tájertekezletet tartott a szövetkezetek vezetői részere. Az alapszervezetek mindenütt tárgyaltak a terv-célkitüzéseket kivéve azokat a helyeket

f ahol a tervmunka nem indult meg. A tervtárgyalás több lépcsőben folyt: - megtárgyalták az előzetes elképzeléseket, - kész tervet jóváhagyták, illetve jóváhagyását tervezik. A gazdasági vezetés igényli a pártalapszervezetek segítségét, A tervtárgyaló taggyűlések és termelési tanácskozások demokratikus fórumok voltak, módszerben is fejlődtek, Kevés helyen