MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1971

83. ő. e. 1971. június 16. (2-97. o.) - 1. Az országgyűlési képviselő- és tanácstag-választások politikai tapasztalatai. Jelentés: 5-16 - Elfogadott jelentés: 20-31

5 a választópolgárok véleményével minden képviselő körzetben, a 3774 helyi tanácstagi körzetben 89 kivételével elfogadták a népfront jelöltjét. Ugyancsak 89 volt azon esetek száma, amikor a többes jelöléseknél az úgynevezett spontán jelöltet, tehát a jelölőgyülésen az állampolgárok részérói javasolt és elfogadott jelöltet választották meg tanácstagnak. A két szám együtt már figyelmeztető /4,7 %/, a azt mutatja, hogy e helyeken a vezető szervek tájékozottsága, helyzetismerete hiányos volt. A látrányi egyik körzetben az egy jelöltet nem választották meg, illetve pótválasztást kellett lebonyolítani. Kettős jelölés két országgyűlési választókerületben és 214 tanácstagi körzetben történt, 12 tanácstagi körzetben pedig hármas jelölés volt. Ennek jelentős részét a párt és népfront szervek kezdeményezték, de a jelölőgyülések későbbi szakaszában, a többes jelöléseket ismertető sajtótájékoztatós hatására, a vártnál több esetben éltek a választók is ezzel a jogukkal. A különböző szervek /társadalmi szervek, üzemi közösségek/ megyénkben nem éltek a választási törvényben biztosított fogukkal, nem kezdeményezték jelölt inditását. Ennek okát abban látjuk, hogy a tanácsok lakóterületi érdeket képviselnek és ezért nehéz a tanácstagi jelöléseknél a törvénynek e rendelkezését érvényesíteni. Számos faeLyen nehezményezték a párttagok, hogy miért nem szerezhettek tudomást előzetesen, - a megyei tanácstagjelöltekhez hasonlóan - a képviselő jelölésre vonatkozó személyi javaslatokról. Egyesek még beleszólást is követeltek a javaslat kialakításába, figyelmen kivül hagyva a hatásköri kérdést és egyéb fontos szempontokat. Megítélésünk szerint a kommunisták tájékoztatása és elkötelezése a képviselő jelölési javaslat mellett indokolt. Ezzel megelőzhető az olyan eset is, hogy éppen párttag lépjen fel a képviselő jelölőgyülésen új javaslattal /pl.Csurgó/. A jelöltek jelölésüket megtiszteltetésnek, az irántuk megnyilvánuló bizalomnak tekintették. Néhány helyen előfordult - elsősorban ott, ahol több jelöltet akartak inditani -, hogy nem vállalták a jelölést. Az előzetesen szinte általánosan felmerült ilyen aggály azonban alaptalannak bizonyult. A tapasztalatokból következtetni lehet, hogy a jövőben az állampolgárok szélesebb körben élnek majd a javaslattétel jogával és a többes jelölések aránya jelentősen növekedni fog. Ez viszont magában hordja az összetételi^arányok kedvezőtlen alakulásának lehetőségét is. Ennek megelőzése a pártszervezetek, a kommunisták határozott állásfoglalását és még hatékonyabb politikai munkáját követeli meg. A jelöltek népszerűsítése általában megfelelt az iránymutatásnak. A személyükről adott ismertetés mértéktartó volt, lényegében a bemutatást szolgálta. De egyes jelölteket túl dicsérték, a kollektivák eredményeit túlzottan személyes érdemnek tüntették fel. A népszerűsítésben szerepet kaptak a jelöltek is,