MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1971

81. ő. e. 1971. január 13. (2-46. o.) - 1. Somogy megye gazdasági helyzete, javaslat az 1971. évi feladatokra a politikai bizottság 1970. november 10-i határozata alapján. Határozati javaslat: 4-10

rA|w „ ^ , . ., ' . , 4. Készült: 20 5§S5?2525i-ÍSY§§i§5lS§??§5?5 pld-ban Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottsága 1971. január ......-i -határozata Somogy megye 1970. évi gazdasági helyzetéről és az 1971* évi feladatokról A Magyar Szoeialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottsága megtárgyalta a megye gazdasági helyzetét. Megállapította, hogy a megyö gazdaságának fejlődése 1970-ben eredményes volt. A fejlődés iránya es üteme megfelelt a III. ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzéseinek. Az ipar termelése 12*13 %-kal növekedett; az épitőipar termelése stagnált, a mezőgazdaságban a növénytermelés volumene 10 %-kal ősökként, az állattenyésztésé 6-7 #-kal növekedett az előző évihez képest. Megyénk gazdasági szerkezetének alakulása célkitűzéseinknek megfelelően alakult, a termelés összességében igazodott a kereslethez. A megyében intenziv beruházási tevékenység folyt, jelentősen emelkedett a beruházási kedv. Ennek eredményeképpen átadásra került több jelentős beruházás, igy a Budapesti Finommechanikai Vállalat Kaposvári Gyára, a Csurgói Fanyilászáró Üzera^ a Balatonbolglári Borkombinát,stb. Az építőipari kapacitás hiányok miatt azonban egyes beruházások megvalósítása elhúzódott. A közgazdasági környezet változása hatására a gazdálkodási ered** Vények javultak, amelyek megteremtették az életszínvonal további növekedésének alakulását. A foglalkoztatottság és az átlagkeresetek növekedése következtében a bérből és fizetésből élők jövedelme 10-^-kal, a parasztság bevételei 13-15 %-kal nőttek 1970. évben. * A pártszervek és pártalapszervezetek aktivitása, tömegbefolyása fokozódott, munkastílusuk javult. Munkájukra jellemző, hogy egyre nagyobb felelősséget vállalnak a gazdasági fejlődés egészeért. A jelentős eredmények ellenére a megye gazdasági fejlődését több kedvezőtlen tényező befolyásolta. Nem javult kellően a •unkaerő-gazdálkodás, nem érvényesült a vállalaton belüli munka szerinti elosztás. Egyes vállalatok nyereségre való törekvése -több esetben nem volt összhangban gazdaságpolitikai céljainkkal és a lakosság ellátása javitásának igényével. Még mindig előfordul pártalapszervezeteink munkájában, hogy a gazdasági problémák vizsgálatát több területen elszakították a vállalati gazdálkodás kérdéseitől. A tovább-fejlesztett közgazdasági szabályozók figyelembe vételével is biztosítani kell 1971-ben a termelőerők gyorsabb ütemű