MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1971

82. ő. e. 1971. április 7. (2-32. o.) - 1. Az egyesült termelőszövetkezetek helyzete, fejlesztésük feladatai. Jelentés: 4-23

M 2M - 8 Az egyesült termelőszövetkezetekben az átlagos taglétszám számottevően nem változott. Kedvezőtlen jelenség viszont az, hogy az emelkedő közterhek ellenére tovább növekszik az alkalmazottak száma, és azok egyébként iá magasabb bére a tagrészesedést meghaladó ütemben nő. Pozitívan értékelhető, hogy a szakemberek zöme belépett a szövetkezetekbe. Az egyesült termelőszövetkezetek .yegetége^ég_belg8_élgte: A szövetkezeti belső élet fejlődésének, a demokratizmus kiteljesedésének egyik alapvető üzemi feltétele a szakmailag és politikailag jól felkészült vezetők jelenléte, akik értik a szövetkezeti önkormányzat lényegét és az uj viszonyok közepette is alkalmazni tudják a demokratikus vezetési módszereket. Megyénkben' általában a vezetők kiválasztása jó volt, bár néhol szerepet kapott a kompromisszumokra törekvés, a korábban szerzett•érdemek túlzott elismerése, a káderhiányból fakadó kényszer is. Az elnökök többsége a velük szemben támasztott igényeknek ez ideig megfelelt. Kisebb hányaduk kiemelkedő képességű, jól felké* szült, dinamikus vezető, aki lépést tud tartani a fejlődéssel. Ugyancsak kisebb hányadot képviselnek azok a vezetők, akiknek a képességeit már meghaladták a vezetéssel járó feladatok. A középen elhelyezkedő többség a továbbképzés megfelelő rendszerével alkalmassá tehető funkciójának hosszabb távon való gyakorlására. A koncentráció megköveteli az igényesebb vezetést. Szövetkezeteink e

c

íy részében az egyesülést megelőzően nem voltak meg maradéktalanul e feltétel ele. Több vezető az első időben a megnövekedett számok, üzemi méretek bűvöletében élt. Néhány személyről már az egyesülés utáni első évben bebizonyosodott, hogy alkalmatlan a vezetésre. A vezetési módszerekre vonatkozó tapasztalataink rendkívül sokrétűek, A vállalati gazdálkodásból és szövetkezeti demokráciából fakadó követelményeket néhány vezető nem mindig tudja megfelelően Összeegyeztetni. Egyes elnökök szinte kizárólagossá teszik a vezetés centralizáltságát, képtelenek az elfogadott ügyrendnek megfelelő döntési jogkörök érvényesítésére és csak tehernek tekintik a választott testületeket. Mások ugyanakkor "tuldemokratizalják" a vezetés módszereit: saját hatáskörükben, vagy a szakvezetők hatáskörébe tartozó ügyek eldöntését is a választott testületekre kívánják áthárítani. E szélsőséges esetek arra figyelmeztetnek, hogy a szövetkezetekben kialakult vezetési módszerek még nem tökéletesek, további finomításra, egyes helyeken pedig hatékony változtatásra szorulnak.