MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1971

85. ő. e. 1971. október 6. (166-216. o.) - 2. A politikai információs munka tapasztalatai és a további feladatok. Szóbeli jelentés: 187-190

Nem sikerült elérni azt az alapvető célt, hogy minden alapszervezet a saját területén, saját felhasználására állandóan gyűjtse az információt még akkor is, ha azt nem kell a felsőbb pártszervezetnek jelenteni. Az alapszervezeteknél gyakran probléma az összegyűjtött információnak a helyi vezetőséghez történő eljuttatása. Az információ gyűjtését, összesitését gyakran egy ember végzi, aki elsősorban azt tartja szem előtt, hogy a jelentések határidőre eljussanak a felsőbb szervekhez. Ezekben az alapszervezetekben nem szereztek érvényt annak a fontos követelménynek, hogy az információnak elsősorban helyi pártvezetés munkáját kell segiteni. A pártbizottságok és a pártszervezetek esetenként nem reagálnak kellő érzékenységgel a politikai közvéleményre. Előfordul,hogy a gazdasági intézkedések politikai hatását nem kisérik kellő figyelemmel. Nem megoldott az információban jelzett hangulati elemekre történő gyors reagálás, a helyszini válaszadás. Esetenként napok és hetek telnek el valamely eseményt követő hangulati elem jelzésétől. Az információ gyűjtés /elsősorban az üzemekben/ gyakran kampányfeladat. Gyakori, hogy csak a negativ jelenségeket tárják fel. A közhangulat reális méréséhez pedig nélkülözhetetlen a pozitiv jelenségek, vélemények feltárása. A jelentések nem eléggé differenciálnak. Pl. a megjelölt hangulati elemek gyakran általánosak. Nem lehet belőlük megállapitani, hogy a jelzett kérdés, vagy a kérdések hol, milyen embercsoportok között merültek fel. Gyakori, hogy az információs jelentések a nemzetközi és az országos eseményekből jóval többet jeleznek, mint a helyiekről. Ritkán találkozunk olyan jelzésekkel, amelyek a vezetéssel., a termeléssel, a munkaszervezéssel és a munkahelyi közérzettel stb-vel kapcsolatosak. Az alsóbbszintü pártszerveknél elég gyakran előfordul, hogy a hangulati jelentést^ug^y fogják föl, mint a helyi pártvezetés munkájának értékmérőjet. Ez a felfogás pedig az információ megszűrésére ösztönzi a jelentések készitőjet. Ez a szemlélet igen veszélyes azért, mert az egyes hangulati elemek szűrésével, torzitásával önmagukat és a felsőbb szerveket is félrevezetik. De elkedvetleníti azokat is, akik a hangulati elemek gyűjtésében résztvettek. Az alapszervezetek jelentős részénél még az a felfogás tapasztalható, hogy a hangulatjelentést azért kell késziteni, mert azt a felsőbb pártszervek kérik. Ezt a tényt még akkor is meg kell állapítani, ha egyértelműen kimondható, hogy évről évre növekszik azoknak a pártszervezeteknek a száma, amelyek az információ tapasztalatait helyileg is igyekeznek hasznosítani. Az információ helyének, szerepének megítélésében is eltérő véleményekkel találkozni. Még nem mindenki tartja egyformán fontosnak, jelentősnek a politikai információt. Találkozni az információ lebecsülésével is.