MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1970

76. ő. e. 1970. május 22. Együttes ülés a KISZ megyei végrehajtó bizottságával (60-137. o.) - 2. A pártdemokrácia helyzete és fejlődése az alapszervezeteközponti bizottságen a szervezeti szabályzat alapján. Jelentés: 86-92 - Határozat: 95-98

A ^mindent bírálók" száma egyre kevesebb, bírálatuk ériekét- a párttagság helyesen ítéli meg s atfcfck hangot iji aa Az egyes személyeket érintő bírálat a magatartásra, a rendezetlen családi életre, italozásra, a imtnkafegyelesn megsértésére irányul. Esetenként a helytelen politikai nézeteket nyilvánító elvtársakat a párttagság megfelelő bírálatban részesíti. (Pl. Soimogyzsitfa: a tanácsok körzetesítésére nincs szükség.) A gazdasági és állami vezetők többsége aktívan bekapcsolódik a taggyűlési vitákba, elfogadják az őket ért kritikát. Néhány helyen előfordult, hogy a gazdasági vezető a taggyűlésen kapott bírálatra helytelenül reagált, a felvetett jogos bírálatot visszautasította, félve, hogy ezzel vezetői presztisén csorba esik. (Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál a termelési tanácskozáson a főosztályvezető felszólalt és rendre utasította a bírálóját. Ez ellen a párttitkár tiltakozott felszólalásában. Másnap az igazgató a párttitkárt kérdőre vonta, hogy miért járatja le a vezetés tekintélyét, egyúttal elrendelte számára a munkaterületéről való beszámolást záros határidőn belül.) Ez utóbbi intézkedés a kritika durva törlesztése. (Hasonló esettel találkoztunk a Siófoki Vízműveknél.) A kritika árnyaltabb, finomabb törlesztése, amikor a bírálót a gazdasági vezetés a jutalmazásnál, a béremelésnél, a különböző kedvezmények adásánál háttérbe szorítja. A kritika a helyi hibák kijavítását'segíti, legtöbb esetben tartalmazza a megoldás módjára vonatkozó javaslatot is. A felszólalásokat, megnyilatkozásokat az őszinteség jellemzi. A testületi üléseken felvetett problémákra — hibákra — reagálnak az érintett személyek, vagy a következő taggyűlésen tájékoztatják a párttagságot a tett intézkedésekről. A nyílt, őszinte légkör mind jobban a pártélet, a pártdemokrácia fejlődését segíti. A felsőbb pártszervek (járási—városi) általában megfelelő segítséget nyújtanak az alapszervezeteknek a pártélet demokratizmusénak további kibontakoztatásához. Pártrendezvényeiken való részvétükkel, operatív segítségadással, hozzájárulnak ahhoz, hogy a párttagság kötelességeit és jogait a Szervezeti Szabályzat alapján érvényesítse. Még találkozni lehet a felsőbb pártszervek, részéről, (járási—városi), hogy az alapszervezetek hatáskörükben hozott határozatait nem kezelik kellő megfontoltsággal, ezzel az érintett párttagságnál kedvetlenséget, passzivitást idéznek elő. II. A pártdemokrácia további szélesítéséről szóló 1.969. november 26—28-i Központi Bizottsági határozatot csúcsvezetőségeink és alapszervezeteink feldolgozták. A párttagság egyértelmű helyesléssel fogadta a KB határozatát. Véleményében kifejtette, hogy a Szervezeti Szabályzat adta keretek lehetőséget adnak a partélet demokratizmusának további fejlesztésére: az eddigi hiányosságok részben tájékozatlanságból, részben elavult munkamódszer beidegződésből adódnak. Már az eddigi gyakorlat alapján megállapítható, hogy a fenti KB határozat élénkítőleg hatott a pártélet demokratizmusára. A legtöbb alapszervezetben taggyűléseken, a pártoktatásban, csoportmegbeszéléseken részletesen foglalkoznak a Szervezeti Szabályzattal. A párttag felvételeket megelőzi a jelöltekkel való egyéni foglalkozás, a Szervezeti Szabályzat ismertetése, különböző feladatokkal való ellátásuk. A tapasztalat szerint helyes ennek a módszernek az alkalmazása, mert ezzel megelőzhetők olyan fegyelmi büntetések, (pártból való kizárás, törlés), melyek abból következnek, hogy a felvételre kerülők nincsenek tisztában a párthoz való tartozás alapelveivel, a párttagsággal járó kötelezettségekkel. Előfordult, hogy tagfelvételnél túlzott követelményeket támasztottak a Szervezeti Szabályzat ismerete tekintetében. (Pl. a kérdező szó szerint kérte a Szervezeti Szabályzat ismertetését a belépőktől.) A taggyűlések többségén a párttagság kritikusan vizsgálja a pártba belépők szándékát, elhatározását, pártmegbízatásainak teljesítését, és csak ezután foglal állást. A központi bizottsági határozat megjelenése óta a pártalap szervezeteknél fokozottabban előtérbe került a pártmegbízatások kérdése. Segítette az előrelépést e vonatkozásban az is, hogy a (járási—városi) pártbizottságok) a pártcsoportok működésére vonatkozóan intézkedési tervet dolgoztak ki. Az alapszervezetek többsége a munkatervek mellékleteként írásban rögzítik a párttagok megbízatását. Ennek a módszere kettős. Az egyik, amikor a vezetőség jelöli meg a pártmegbízatást, az egyes párttagok számára, a másik amikor a vezetőség véleményt kér a párttagoktól, hogy melyik területen végeznének szívesebben pártmunkát. m pártcsoportok egész tevékenységében, a pártcsoportvezetők feladatainál kiemelten szerepel a pártmegfoízatások végzésének szervezése, ellenőrzése, rendszeres értékelése. A párt megbízatás ellenőrzésének jól bevált gyakorlata, hogy folyamatosan taggyűléseken vagy pártcsoport értekezleteken 1—2 elvtárs ismerteti pártmegbízatásának teljesítését. Ez a módszer növeli a párttagok felelősségérzetét és fokozza a taggyűlések, csoportértekezletek aktivitását. m. Az alapszervezetékben szerzett tapasztalataink következtetései, hogy a pártdemokrácia érvényesítése, fejlesztése érdekében tett intézkedések helyesek voltak. Alapszervezeteink többször napirendre tűztek ezzel összefüggő tárnákat, nagy figyelmet fordítottak a testületi vezetés demokratizmusának fejlesztésére, a taggyűlések szerepének növelésére. Az alapszervezetekben a demokratikus centralizmus elvét helyesen értelmezik és törekvés van következetes megvalósítására. A jelenlegi Szervezeti Szabályzat az eddigieknél nagyobb lehetőséget nyújt a pártélet belső demokratizmusának érvényesítésére. Az alapvető feladat az, hogy a Szervezeti Szalbálvzatban foglaltakat betartsák és a pártdemókrácia tudatos érvényesítésével erősödjön pártunk eszmei, politikai és cselekvési egysége. Ennek érdekében az alábbi tennivalók szükségesek: 1. A Központi Bizottság, valamint a megyei pártbizottság határozatai alapján tovább kell fejleszteni a munkamódszert és munkastílust, a demokratikus centralizmus elvének és a Szervezeti Szabályzat előírásainak hatékonyabb érvényesülését — A járási—városi ós a közbeeső pártszervek gondoskodjanak arról, hogy olyan módszerek alakuljanak ki a területükön működő alapszervezeteknél, hogy a leendő párttagok megismerjék a Szervezeti Szabályzatot. A felkészülés megoldható: a) A Szervezeti Szabályzat pártoktatás keretében való ismertetése. b) A pártépítés szempontjából számításba jövő elvtársak részére külön tanfolyam szervezése, nagyobb alapszervezetekben. c) Az ajánlók, illetve a pártvezetőség részéről történő egyéni foglalkozás.