MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1970
75. ő. e. 1970. április 22. (170-242. o.) - 2. A mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek kapcsolatai és annak továbbfejlesztése. Jelentés: 180-191
«• 2 m I. A mezőgazdasági és élelmiszeripar kapcsolatainak és kölcsön hatásának vizsgálata előtt célszerű röviden áttekinteni helyzetük főbb jellemzőit. Általában megállapítható, hogy a mezőgazdaság fejlesztése érdekében hozott intézkedések hatásaként, valamint a vezetés és gazdálkodás színvonalának emelkedése révén mezőgazdasági iize- , meink többségének helyzete rjelentősen javult. Nőnek a gazdái- j kodás hatékonyságát kifejező mutatók, a magasabb ráfordításokat mindinkább jobb eredmények követik. Az új gazdasági mechanizmus és a pénzügyi intézkedések hatásúra növekszik a termelés koncentrációjára és szakosítására való törekvés, fokozódik a kiegészitő és melléküzemági tevékenység. A termelés emelése következtében jelentősen növekedett az áruértékesítés is, 1965-höz viszonyitva a felvásárlás volumene vágómarhából 14 százalékkal, vágósertésből 18 százalékkal, tejből 24, kenyérgabonából 36 százalókkal nőtt. A felvásárlás osszvolumene négy év alatt 46 százalékkal növekedett, és ennek természetszerű velejárója az élelmiszeripari üzemek és a felvásárló vállalatok tevékenységi körének növekedése is, . A megye élelmiszeriparának nagyobb hányadát minisztériumi vál-| lalatok képviselik. Tanácsi felügyelet alá csak a Sütő-, és Szikvizipar tartozik. Élelmiszeripari üzemeink mintegy 6500 - ] 7000 főt foglalkoztatnak, Termelésük növekvő tendenciájú. A már megvalósult rekonstrukciók és a technológai fejlesztés í ellenébe azonban műszaki ellátottságuk színvonala nem kielégi-f tő. Mégis megállapítható, hogy a megyében jelentkező mezőgazdasági áruk feldolgozását;, ha időszakonként nehézségek közepette is, de biztositani tudják. Az alábbiakban néhány mondattal jellemezni kivánjuk az egyes vállalatokat, termelési és egyéb adataikat a csatolt táblázat tartalmazza. A Kaposvári Húskombinát az összevonás utáni kisebb akadályoktól eltekintve jól végzi munkáját. A Vállalatnál még nem alakult ki a végleges állapot, sok zavart okoz a hús keretgazdálkodása is, emiatt sok esetben kényszerül csökkentett kapacitással dolgozni, termékeit félkész állapotban másik vállalatnak átadni. A kapacitás kihasználatlansághoz az is hozzájárul, hogy a megyében előállitott termelőszövetkezeti háztáji állatok egyrészét és az állami gazdaságok összes hizóállatát az ^ország távoli húsüzemeibe szállítják és dolgozzák fel.