MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1969

69. ő. e. 1969. április 23. Együttes ülés a S. M. Tanács Végrehajtó Bizottságával (92-143. o.) - 1. A nemzetiségek helyzete Somogy megyében. Jelentés: 94-105

4£ M - 8 ­4./ Német /sváb/ nemzetiség A német nemzetiség asszimilálódása megyénkben erőteljesebb mint a zártabb régióban elhelyezkedő délszlávoké. A községek kifejezetten vegyes-rjellege, a vegyes házasságok nagyobb szá­ma, a nyelvoktatás hiánya /csak Szulokban van német nyelvok­tatás/ a felszabadulás utáni kitelepítések, az urbanizáció stb, azt eredményezték, hogy a svábok nemzeti sajátosságai­kat egyre inkább elveszitik. Mint már emiitettük /a népszámlálási adatok is erre utalnak/ döntő többségük magyarnak vallja magát. Mivel nemzetiségi po­litikánkból következik, hogy minden állampolgár szubjektive dönthesse el hovatartozását, a különböző becslések ellenére is meg kell állapitanunk, hogy megyénkben a sváb nemzetiségek száma kevés, elhelyezkedésük szétszórt. Reprezentativ-jellegü vizsgálódásaink /felméréseink alapján/ a következő tendenciákat állapítottuk meg: a./ 19^5 előtt a német lakosság nemzetiségi érdekeit nem érin­tették sértően. A gyermekek továbbtanulásának lehetősége azonos volt a magyarokéval, az erőszakos magyarosítás jelei­vel - pl. névmagyrositások - is csak kevésbé találkozunk. Igaz, hogy a községek vezetői•többségükben magyarok voltak, de ez viszályokat nem okozott. A felszabadulás után a családi gazdaságok vagyon-átlaga lo holdra csökkent le, a kitelepítések száma jelentős volt /pl. Szulokból 6o-7o, Ecsenyből 25-3o család/. Ezek a csa­ládok az NSZK-ba, NDK-ba települtek, de közülük többen Ausztriába, Angliába is kerültek. A kitelepítettek-elha­gyott gazdaságait felvidéki telepesek foglalták el. Mint­egy 15o-ro. tehető azoknak a családoknak a'száma, akik a felszabadulás után önkéntesen távoztak el. /Közülük töb­ben a Volksbund helyi vezetői voltak./ b,/ A termelőszövetkezetek szervezése konszolidálta a vegyes községek társadalmi, gazdasági helyzetét. Megszüntette a telepesek és a német lakosság között'lévő, egyébként is minimális számú tulajdonjogi vitákat. /A szövetség ille­tékesei szerint jelentősebb problémák e vonatkozásban me­gyénkben nem is vetődtek fel./ A termelőszövetkezetek gazdálkodási eredményei kb. megfe­lelnek a megyei átlagnak. Egyes helyeken, pl. Szulokban, Mikében meg is haladják azt; Megyénk német lakói dolgos, jószándéku emberek. SzSvesen dolgoznak a termelőszövetkeze­tekben, a szocialista rendszert ezzel hathatósan támogat­ják. Egyéni boldogulásuk is biztosított, anyagi létük meg­alapozott. /Pl. Szulokban 36 autó, 13o tV, 9o hűtőszekrény, 5o gáztűzhely van./ Politikai aktivitásuk is javul, egyre többen vesznek részt a közéletben. /Pl. Ecsenyben 6 '-anácstag, 2 pártvezetőségi tag német./ A helyi vezotésben kellő számban képviseltek, bár itt már szinte nem is vetődik fel a kérdés nemzetiségi

Next

/
Oldalképek
Tartalom