MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1969
69. ő. e. 1969. április 23. Együttes ülés a S. M. Tanács Végrehajtó Bizottságával (92-143. o.) - 1. A nemzetiségek helyzete Somogy megyében. Jelentés: 94-105
gS" - 2 szénfa. Kapóshomok, Zics, Szorosad, ahol az asszimiláció előrehaladott volta miatt a nemzetiségekkel való kiemelt foglalkozás nem indokolt a szövetségek sem igénylik azt./ El kell tekinteni megyénkben a szlovákokkal és románokkal való foglalkozástól ki számuk miatt. 2./ Megyénk párt™ állami és társadalmi szervei a PB'határozat végrehajtását mindig fontos feladatnak tekintették. Pártunk következetes internacionalista politikája, az ország és a megye általános gazdasági, politikai és kulturális fej-' lődése kedvező légkört teremtett a határozat végrehajtásához. Az általános fejlődés kiterjedt a nemzetiség lakta községekre is, sőt néhány vonatkozásban gyorsabban és erőteljesebben hat mint megyénk számos más községében. Meg kell állapitanunk, hogy a megyénkben lakó nemzetiségiek gazdasági, politikai, kulturális lehetőségei a magyar lakosságéval megegyeznek, az alkotmányos alapelvek, törvényeink, jogszabályaink vonatkozó rendelkezései minden szerv által betartottak3»/ Délszláv nemzetisé g Népszámlálási adatok ; Lakócsa Potony Szentborbás Tótujfalu Anyanyelvi megos zl ás jelenleg : Lakócsa Potony Szentborbáe Tótujfalu A magyar lakosság a határőrségtől benősült és a vállalatoktól a községekben letelepült lakókból áll. a./ 1945 előtt ezekben a délszláv anyanyelvű községekben horvátul nem lehetett beszélni még a hivatalos helyiségekben sem. Ha a csendőrök vagy helyi vezetők mégis tapasztalták, legtöbbször testi fenyitést alkalmaztak büntetésként „ A tanítók csak magyarok voltak, az anyanyelvi oktatás sem volt megengedett. Az erőszakos magyarosítás hatására közvetlenül a felszabadulást megelőző időben több mint 3o család - fcb loo-12o személy- magyarhangzású családi nevet vett fel. A gyermekek továbbtanulási lehetősége minimális volt, évente 1-2 fő jutott csak középiskolába. Az üzletekben dolgozók /boltos, kocsmáros/ délszláv anyanyelvűek voltak, de a község más vezetői magyaroké A községek fejlesztésével jóformán semmit sem foglalkoztak. 1949. 196o, 1968, 1152 739 360 603 llo2 649 297 569 rf 923 54 0 262 516 délszláv magyar egyéb 96 % 96 " 97 " 98 " 4 % 4 »• 3 " 2 » -
