MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1968

64. ő. e. 1968. május 21. (2-38. o.) - 2. A politikai bizottság 1967. május 9-i, az állami személyzeti munkáról szóló határozatának végrehajtása a megye ipari üzemeiben. Jelentés: 19-26

• 4 ~ A magasabb szaktudást biztosító iskolák elvégzése a káderek képzésében elengedhetetlen, munkakörük eredményes ellátásához feltétlenül szükséges azonban az iskolai végzettség, a diploma magában még nem minden, Nem pótol sok olyan tulajdonságot, amelyet csak a gyakorlat, a mindennapos munka során lehet el-* sajátitani, Különösen vonatkozik ez a vezetői tulajdonságokra* Ennek ellenére még ma is tapasztalható a diplomának, a szak mai iskoláknak misztifikálása

? túlzott előtérbe helyezése,az" üzemekben, A vállalatok egy része az oktatás tervezésénél elhanyagolta a politikai képzést. B vállalatoknál számos káder a szakmai képzettség megszerzése után befejezettnek tekinti a tanulást. így alakulhatott ki, hogy a megye ipari üzemeiben dolgozó 45 igazgató közül mindössze három főnek van Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemi végzettsége. 81 telepvezető közül két főnek, 45 főmérnök, műszaki vezető közül egy főnek, 45 főkönyvelő közül 2 főnek, 125 osztályvezető közül 6 főnek, 287 művezető közül mindössze y főnek van M-L. Ssti Egyetemi végzettsége,, A személyzeti vezetők közül is mindössze 1 fő végezte el, -akit azóta más'munkaterületre vittek-, és jelenleg két fő van be iskolázva. Ha a politikai képzettséget tovább vizsgáljuk, csoportvezetők, irodavezetők stb, területén, még kedvezőtlenebb kép alakul ki. Helyesen értelmezik és foglalkoznak a továbbképzéssel a Nagyatádi Konzervgyárban. 1970-ig magasabb szakmai képzettség megszerzésére hét főt, politikai továbbképzésre pedig 6o főt iskoláznak be. Hasonló a célkitűzés a Nagyatádi Fonalgyárnál, a Siófoki Kőolaj Vállalatnál. A tervszerű kádermunkátj továbbképzést sok esetben akadályozza a nagyarányú fluktuáció. Többek között ezért is küzdenek a vállalatok műszaki,kádergondokkal. Pl. Epitőipari Vállalatok, Ruhagyár, Közúti Epitő Vállalat, Cukorgyár stb. A vándorlásra hajlamos műszakiaknál erősödött a nagyfokú anyagiasság, a másodállás vállalás, amelynek következteben főfoglal_ kozásuk területén meglazul a münkafegyelem, elnéznek a hibák felett,-kialakul körülöttük a kritikátlanság, az clvtelenség légköre. /Pl. Állami Építőipari Vállalat. Tervező Iroda./ Ezen jelenségek ellen a személyzeti munkában egyes helyeken nem lépnek fel időben és határozottan az illetékesek. A személyzeti munka területén sikerült megszüntetni azt a hely-f telén gyakorlatot, amely e munkát titokzatossággal vette körül." Ma már a személyzeti munka nem ösak a személyi anyagok begyüj tésére és annak regisztrálására korlátozódik, nem csak a káderanyagok gyűjteménye. Többhetes vizsgálataink e témában azt