MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1968
62. ő. e. 1968. február 13. (200-240. o.) - 1. A levéltár és a múzeum fejlesztése, valamint a műemlékvédelem helyzete és feladatai. Jelentés: 202-216
- 7 gos értekezlete is elismerte. 1964—ben a uüe-ilókvédelui albizottság elnöke pártfunkcióba került, azóta az albizattsági feladatokat a Soao ;y negyei Tanács VB. Épitési és Kgzlekedési Osztálya, a Somogy negyei Tanácsi Tervező Iroda és^ a Somogy negyei Müeulékvédelni Albizottság kezdeményezte és inditotta neg az eddig elkészült és,jelenleg is épités alatt álló nüenlékek helyreállitási munkáit. /Szentjakab, kőröshegyi tenplon, balatonszeriesi templom, Zamárdi-Szántód-najori néprajzi műemlék/. Egyes műemlékeket az épületek kezelői homlokzatjavítási, vagy kisebb felujitási munkákkal hoztak rendbe, pl, Kaposváron a Babóchay-ház, a negyei tanács székháza, a kórház régi épülete, a zárda épülete és a nagyatádi kolostor, A nüenlókvódelni albizottság felkérésére 1964 évben a negyei tanács vb. épitési, közlekedési és vizügyi osztálya készített részletes felmérést a negye kastélyairól, Rendkivül fontos lenne nielőbb megvizsgálni a kastélyok jelenlegi állapotát, mivel•a vidéki kastélyok eseteben nüenleki felujitás alig történt. Ez annál is inkább fontos, nivel több ilyen épület beázik és gombásodás niatt teljesen tönkremegy. Van olyan eset is, ahol a fertőző fagonba niatt hatósági utón kellett intézkedni a fertőző gombásodás nejszüntetéséről, /Ilyen pl, az iharosi és büssüi kastély/. Megyénkben súk műemléki védettségű épület van, ezek megyénk történelmi múltjának jellegzetes pótolhatatlan emlékei /épitmény ,egyéb alkotás, annak tartozékai, továbbá a vele kapcsolatos képző- és iparművészeti alkotások, melyek gazdaságitársadalmi és kulturális fejlődésünk tárgyi bizonyitákául szolgálnak, A környező megyékhez viszonyitva szegények vagyunk nagy, reprezentativ és látványos műemlékekben: várakban, egyházi épületegyüttesekben, A műemlékeink helyrajzi helyzete tudományos, idegenforgalmi és ismeretterjesztő szempontból elsőrangú, állapotuk azonban többnyire gátolja a megfelelő tartalmi kihasználást, ™*íly megmutatkozik a kis szánu látogatottságban is. Műemlékeink jelentős része alkalmas arra, hogy egy terület kulturális centruma legyen /pl. szentjakabi-M 0 nostor, kőröshegyi templom és kolostor, ötvöskónyi vár/ és uj formákkal gazdagitsa a mindé:,napos népművelési tevékenységet: kiállítások, kirándulások, ismeretterjesztő előadások. Ennek érdeké ben a megyei tanács végrehajtó bizottsága,•elnökhelyettese és az ÉKV, osztály már 1967» év őszén és f, évben is tárgyalásokat folytatott a műemlékvédelmi bizottsággal, A műemlékek belső kihasználtsága nem mindig célszerű. Az andocsi kolostor kis át alakit ássál egyszerű turistaszálló lelhetne, kapcsolódva a karádi népművészethez és az igali gyógyfürdőhöz. Különösen fontosnak tartom a műemlékvédelmi albizottság elkészítendő, több évre szóló konkrét munkatervében elsősorban olyan műemlékek átalakítását, réndbehozását, amelyekhez kapcsolódhatna megyénk történeti múltjának más tárgyi emléke, értékes népművészeti hagyomány, földrajzi ér-
