MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1968

66. ő. e. 1968. november 26. (183-248. o.) - 1. Az értelmiség szerepe és tevékenysége a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Előterjesztés: 186-204

••- /£UÜ - 15 összekeverik néha,a politikát az ideológiával más esetekben is, Szert hangzanak el még mindig ilyen agályok* "hogyan lehetséges békés egymá3mellett élés, amikor két kibékíthetetlen ideológia áll szemben egymással?" "Hogyan akarjuk legyőzni a vallásos ideológiát, ha az állam anyagilag is támogatja az egyházakat?" Az utóbbi kérdéssel kapcsolatban ellentétes előjelű következtetések is napvilágot látnakí "Ha az állam megegyezett az egyházakkal, akkor miért tiltja a vallást, miért nem vezeti be a kötelező vallásoktatást?" Mások a maguk vallásosságának igazolását látják az állam és az egyház megegyezésében. Nem elég intenzív a velük való polemizálás, az egyes társadalmi szervek vezetőségeiben - főleg falun még eléggé kisórt a politikamentesség téves gyakorlata. Általános probléma, hogy értelmiségiaink sok esetben még mindig külön választják a szakterületet és a politikát. A jó szakember fogalma alatt sokszor a marxizmustól elvonatkoztatott preparált szakismeretekkel rendelkezőket értik. üJmiatt a legtöbb fogyatékosság a marxista ismeretek gyakorlati alkalmazásában van. Ugyanerről a tőről fakad a termelésben dolgozó értelmiségiek álláspontja is, akiknek véleménye szerint a reálterületeken kevésbé dominál az ideolóie. A termelési ágitáeíára éa propagandára ezért kevés gondot ; is ordítanak. A többször tapasztalható elvi bizonytalanság, bátortalanság, amely a kommunista értelmiségiek egy észére is jelemző, az elméletileg több oldaluan bemutatott legfrisebb állásfoglalások ismeretének hiányából is fakad, ágy politikai napilapot általában olvasnak az értelmiségiek. Legtöbben a Népszabadságot és a Somogyi Néplapot. Azonban akad néhány értelmiségi család, ahova egy politikai napilap sem jár. Az újságolvasók egyébként viszonylag tájékozottak a kül és belpolitikai kérdésekben, bár ismereteik nem egyszer felszínesek. Az elvi, elméleti cikkeket kevesen olvassák a napilapokból is. Sajnos ebben a kommunista értelmiségiek egy része nem mutat megfelelő példát. Az eszmei-politikai munka hatékonysága növekedése ellenére elmaradt a kedvező lehetőségektől, ümek oka a területi pártszervek, a pártszervezetek, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek munkájának gyengeségeiben is keresendő . - A pártszervek és a pártszervezetek értelmiségi munkája nem fejlődött olyan ütemben, mint ahogyan azt az élet megköveteli. A pártszervezetek jelentős része csak elvétve és nem elég magas színvonalon elemzi az adott terület értelmiségi munkájának tapasztalatait. A jelenlegi helyzet megköveteli, hogy a pártszervek az eddiginél rendszeresebb és konkrétabb segítséget nyújtsanak a pártszervezeteknek ahhoz, hogy az értelmiség körében folyó munka színvonala és hatékonysága növekedjen, - Az állami és a társadalmi szervek sem elemzik elég behatóan és^rendszeresen az értelmiség helyzetének alakulását. Ebből adódik hogy a pedagógusokat és az orvosokat kivéve senki sem tudja pontosan megmondani, hogyan alakult a különböző értelmiségi rétegek aránya, ailyen az anyagi jövedelmük alakulása, kellően biztosított-e minden területen az értelmiségi utánpótlás. A megyei statisztikai szervek évek óta nem foglalkoznak ezzel a fontos témával, üzt a komoly fogyatékosságokat %&