MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1968
66. ő. e. 1968. november 26. (183-248. o.) - 1. Az értelmiség szerepe és tevékenysége a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében. Előterjesztés: 186-204
5 . , Mo Ilyen körülmények között az értelmiság egymást, egymás munkáját sem ismeri eléggé. Az elzárkózás és a tájékozottság hiánya néha odavezet, hogy^az egyes értelmiségi rétegek lekicsinylően nyilatkoznak egymás munkájáról. Falun előfordulnak olyan esetek is, hogy egy-egy társadalai probléma megoldásában az összefogás, az egymás kölcsönös segítése helyett a gáncsoskodás lesz úrrá, amely nemcsak egymás munkáját akadályozza, hanem elsősorban a köznek árt. Hisz az emiitett esetek rendszerint megosztják a falu közvéleményét, az emberek egymás csoportjait fölöslegesen szembeállítják egymással. Csak tetszi a bajt, ha a tauácsi vezetők mindezt rész$ehajlóan szemlélik. Ha kevés esetben is, de sajnos erre is van példa. Az elmúlt években jelentősen fejlődött az értelmiség anyagi és szociális ellátottsága. Jígyes értelmiségi kategóriák /orvosok, állatorvosok, miiszakiak, ügyvédek, agrárszakemberek/ jövödelme ugrásszerűen megnőtt. De jelentősen emelkedett a többi értelmiségi rétegek /pl. a korábban jóval hátrányosabb helyzetben levő pedagógusok/ jövödelme is. Az átlag jövedelem azonban elég nagy eltérésű alsó és felső szintet takar. M a szintkülönbség különösen az orvosok, pedagógusok és az agrárértelmiségnél szembetűnő. Az orvosok között a^legtöbb jövedelme a magánpraxist folytatóknak van, A szakigazgatásban dolgozóké és a nem közvetlen betegápolással foglalkozóké /korbonenokok, lnborosok, Köjálosok/ azonos a fizetésükkel, közülük kevésnek van lehetősége mellék-, vagy másodállásból eredő bevétellel kiegésziteni fizetését, A csak bérből élő, vagy csak kevés mellékessel rendelkező orvosok és a jól keresők között nagy a bérfeszültség, ami elsősorban a káderutánpótlásban okoz komoly gondot., ügyre nehezebb a fiatal orvosokat nem közvetlen betegápolással foglalkozó szakmákra irányitani, illetőleg mind nehezebbé válik a szakigazxatásu vezető állások megfelelő orvosokkal való betöltése. A pedagógusok többsége elégedett a nemrégiben végrehajtott fizetásrendezéssel, Nagyobbfoku elégedetlenséggel nem találkoztunk körükben. Azonban kifogásolják, hogy lassü, kis lépcsőfoku az előrelépésük. Az orvosok, a müszakiak""és a közgazdászok néhány év után messze elhagyják a velük egyszintű végzettséggel rendelkező pedagógusokat. A megyei pedagógus átlagkereset 2 2oo Ft körül van, de az óvónők 89,3 %-ának, az általános iskolai nevelők 48 %-ának átlagkeresete nem haladja meg a 2 ooo forintot. Különösen kevés az óvónők fizetése, ők még illetményföldet sem kapnak. A bírósági és az ügyészségi jogászoknak a közelmúltban fizetésrendezés kapcsán átlagosan 2o %-kal emelkedett az illetménye. Ennek kedvező hatása elsősorban a fluktuáció megszünségében tapasztalható. A birák átlagfizetése 3 681 Ft, az ügyészeké 3 691 Ft, az ügyvédeké 4 3oo Ft, a tsz-jogászoké 3 ooo Ft - 3 8oo Ft,. Az ügyészek és birák magukra nézve továbbra is méltánytalannak tartják az ügyvédek és tsz-jogtanácsosok nagyobb anyagi megbecsülését* Az agrárértelmiség anyagi és szociális ellátottsága eléggé differenciált, Aa állami gazdaságok, az erdőgazdaságok^és a mezőgazdasági vállalatok, intézmények szakembereinek anyagi helyzete~lényegesen nem tér el a népgazdaság aás termelőágazataiban dolgozó értelmiségiekétől, A falusi agrárértelmiség körében minden vonatkozásban - jövedelemben i3 - privilegizált helyzete van az állatorvosoknak. Társadalmi rangjukat a tradició és nem utolsó sorban a ha-
