MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1967

58. ő. e. 1967. május 23. (2-100. o.) - 2. A megye szarvasmarha állományának fejlesztése a politikai bizottság 1965. január 12-i határozata alapján. Jelentés: 28-42

WftfA II. ötéves tervben a tehénférőhelyek 2o-4o százalékát kiselejtezték. A beruházások megtörténtek, de a férőhely ném nőtt olyan szánban, mint amennyit selejteztek. Kétségkívül sok olyan helyen tartanak teheneket, melyek korszerűtlenek. De arra nincsenek meg az anyagi feltételek, hogy minden korszerűtlen férőhely helyett korszerűt épitsenek. Ezek jelentős részét egyideig még fenn kell tartani. Egyik-másik termelőszövetkezet részéről tapasztalható, hogy csak a legkorszerűbb tartási megoldást tudják elképzelni** Az állattenyésztés gépesítése rendkívül fontos dolog. A csurgói és a marcali járásban ezen a téren alig jutottunk előre; Mi ennek az oka? Nagyon magas a szarvasmarha-állomány száma ezekben a járásokban. Ne nyugodjunk bele abba, hogy majd csak lesz valahogy. Előre kell jutni a gépesités területén. Felszegi elvtárs elmondotta, hogy vigyázni kell az uj technológia alkalmazásánál. Nem szabad figyelmen kivül hagyni, hogy élo szervezettel van összefüggésben a gép. Szert inditottuk be a felsőfokú mezőgazdasági technikum mellett a gépi fejési tanfolyamot. Az állattenyésztés gépesitáse kapcsán január 1-ével Kaposváron létrejön a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Kaposvári gyára. Megyénkben adva van két lehetőség. Egyik a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum állattenyésztési kutatócsoportja, a másik a mezőgazdasági gépgyár, A két szervnél dolgozó szakemberek dolgozzanak ki ujabb és ujabb technológiákat, de necsak a legkorszerűbb épületekre, hanem az olyanokra is, ami nem korszerű, de még állatokat kell bent tartani. Ezzel a lehetőséggel éljünk és a megyében hasznositsuk. Ami a tejtermelést, az állomány fejlesztését illeti, ebben, sem tudjuk pontosan, hogy milyen tenyésztési munka follyon. A viták során általában kialakult, hogy nagyjából hol akarják ezt a tenyésztői munkát folytatni. A tenyésztői munka nem^öncélú. Nem szabad dolgokat mindenáron keresztülvinni. A jövőben talán még inkább figyelembe kell venni az üzem gazdasági érdekeit, mert az uj gazdasági mechanizmusban ha a vermelő üzemek nem találják meg gazdaságilag a számításukat, akkor a legjobb elképzelések is hosszú időre lekerülhetnek a napirendről. Ami a tej felvásárlását illeti, közismert dologról van szó. Helyenként nem veszik át a tejet, ugyanakkor ellentmondás van a másik oldalon, mert arra ösztönöznek bennünket, hogy a tejtermelést fokozzuk. Attól tartok, hogy az uj gazdasági mechanizmus bevezetése után. amikor a vállalatok a hasznot a vállalati nyereség oldaláról nézik, akkor már nemcsak egy-két pusztáját érinti a megyének és néhány háztáji gazdaságát - a tej át nem vétele -, hanem szélesebb körben elterjedhet, mert a vállalatok nagyon szűken vett vállalati érdekeket tartanak szem előtt es ezt mindenek fölé helyezik. Felszegi elvtárs emiitette, hogy központilag is foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Helyes lenne^ ha a mezőgazdasági élelmezésügyi minisztériumon belül akar a kollégium is foglalkozna ezzel. Tűzzék napirendre. Nem somogyi problémáról van szó, hanem országos jellegű jelenségről, ami általánossá válhat és hoszszu időre visszavetheti az állattenyésztést és azokat a cél.