MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1967

58. ő. e. 1967. május 23. (2-100. o.) - 2. A megye szarvasmarha állományának fejlesztése a politikai bizottság 1965. január 12-i határozata alapján. Jelentés: 28-42

- 3 - a ciagas selejtezés és marhakivágás aránya,. - a. takarmány igény' nem megfelelő kielégítésej - a ragadós száj-'és körömfájás miatti áliategészógiigyi » z ária t, « az életköriilQ^nyék megváltozása, fiatalok olvándorlása, stb. Az állomány további csökkenését csak lelassították - de megállítani nca tudták - az 1963~ban hozott kormányrendeletek. Az anyagi érdekeltség fokozását s-egitette elő az 1966* január 1-i árrendezés miatti tobblut árbevételből 50.972 a/Ft az állattartásból származik, és ez is hozzájárult a saját szaporulatból történő utánpótlás további emeléséhez. /Az álloaány évi összes csökkenését 1963-ban 51 |8-%*»baüi 1966-ban pedig 58,7 %-ban saját szaporulatból biztosították./ A korábbi beruházási politika eredményeként tudható bc

? hogy egyre tóbb a korszerű nagyüzemi ezarvasuarhaistálló igény, jobban gondoskodnak a szarvasmarhaáliomány számára szükséges fcöáegtakarmanyról és a korszerű zootoehnika feltételének megteremtéséről. A t ahé ni 11oaá

ny a tanácsi szektorban ez'év tavaszán 3*941 db-bal /8,7 %-kal/ Kevesebb volt mint 1963-ban. A megye tsz közös gazdaságaiban ebben az időszakban 15,8 %-kal, 2.441 db-bal növekedett az álloaány. A közös gazdaságok tehénállományának növekedése sea tudta ellensúlyozni a háztáji gazdaságok tehénállományának nagymérvű, 6.282 db-os /21 %-os/ csökkenését. Az előző évek - különösen ÜZ 1964, év - tehénfejlesztési üteme a tsz közös gazdaságokban lelassult. Bár a szarvasmarha, illetve tehénistállók létesítésre adott beruházási keretek azonosak voltak, melyből az elmúlt évben több mint 2.000 tohénférőhely létesült, az áll <mány;növekedése azonban a vártnál kisebb mértékben következett be. A férőhely kapacitás növekedése azirt is egyre kevesebb, mert a közös gazdasások a korszerűtlen, kisférőhclyü, nea nagyüzemi tehénistállókat igyekeznek felszámolni, és azokat más célra használni. A legutóbbi években az Jellemezte a megye szarvasmarhatenyésztésének fejlődését, hogy jelentősen fokozódott az átlagos álloaány kihasználása, de a létszáma a

;

korábbi évtizedekhez hasonlóan nem változott lényegesen. Ez a fejlődés pozitívan értékelhető, hiszen gyakorlatilag ugyanennyi szarvasmarhával a korábbinál jóval több tejet és marhahúst állitanak elő. Emellett szóles körben kialakultak a korszerű nagyüzemi szarvasmarhatenyésztés és tartás alapjai JS ez komoly biztositék a további előrehaladás számára. A korszerűbb tenyésztői omka az uj technológiák és módszerek, stb. szJl'-scbbkörü elterjesztésének egyik alapvető feltótele a megye nagyüzemeinek kialakításával tehát megteremtődött. Ez egyúttal szükségessé teszi a megye ^arardik Ötéves Terv állattenyésztési fejlesztési irányelv meghatározását, amely a PB. határozat szellemében a megye adottságait és lehetőségeit figyeleubevi-ve, alcgcélszorübbcn szolgálják a népgazdasági igények kielégítését.