MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1966

54. ő. e. 1966. szeptember 13. (93-150. o.) - 1. A megyei tanács munkájának, káderhelyzetének értékelése a megyei párt-vb 1964. szeptember 7-i határozata alapján. Tájékoztató jelentés: 95-112

A rét- legelő gazdálkodással-az elmúlt évek során sok esetben foglalkozott pártfórum, végrehajtó bizottsági és pártbizottsági ülés. Volt eredmény, de volt következetlenség is a munka végrehajtásában, nem volt elég átütő ereje a végrehajtásnak, amit joggal el lehetett volna várni az apparátustól. Egy példa; amelyért csak a kezünket kellett volna kinyújtani, 1965-ben a legelő gazdálkodás során a 3004-es számú rendelet szerint rendelkezésünkre bocsájtott 5"millió forintból 5,900.000.-Ft-ot hasz. náltunk fel, 1,100.000.-ft-tal kevesebbet. Ezen belül egyetlen járás sem használta fel teljes egészében a részére lebontott keretet. Pl. a kaposvári járás egy millió forintból 471.000.-¥t-ot vett igénybe, a tabi járás pedig 400.000.-ít-ból 270.000.-Ft-ot. Sajnos e tekintetben ez évben sem javult a helyzet augusztus hó 51-ig banki jelentés szerint az 1,110.000.-Ft-ból 479.000.-ft-ot használtunk fel. ártbizottsági ülés határozata mondta ki: megyénk mezőgazdasága ejlesztésének alapja a szarvasmarha tenyésztés. Tejtermelésünk öt év átlagában az országos szint alatt van. A számokat nézve: szarvasmarha hizlalásnál megyénkben rossz a takarmány felhasználás. 1963-ban 1 kg hús előállításához 6,2 kg-ra emelkedett,s ez a romlás 166 vagon többlet takarmány felhasználását jelenti. 1964 márciusi pártbizottsági ülés és az 1964 januári végrehajtó bizottsági ülés foglalkozott a gyenge termelőszövetkezetek problémáival. Sokkal konkréttabban kellett volna ezt követően ezzel a kérdéssel foglalkozni. A gyenge termelőszövetkezetek gazdálkodási eredményeiben sok objektiv akadály volt az elmúlt esztendőkben, de nem ártana megnézni, hogy a szubjektiv okok menynyire befolyásolták azt, hogy egyik évről a másikra 30-al emelkedett a gyenge termelőszövetkezetek száma megyénkben. )-i Az itatásos borjú neveléssel kapcsolatban 1965 szeptember 9-3 határozatában foglalkozott a végrehajtó bizottsági ülés. ITagyobb erőfeszítések megtételére szólitott fel és meghatározta, hogy 1964 december hó 51-ig 60 termelőszövetkezetben kell bevezetni az itatásos borjú nevelést. A megye teljesítette ezt az irányszámot, de azóta úgy érzem ez a kérdés nincs kellően kézben tart va. 1965-ben megyénk termelőszövetkezeteiben az élve született borjuk 50,5 százalékát, országosan 55 százalékát, Fehér megyében pedig 75 százalékét nevelték fel itatásosán. 1964-ben a rendelkezésünkre bocsájtott vissza nem térítendő álla mi támogatásból / borjunevelők épitesére,/ 1,800.000.-ít-ból csak 1,183.000.-Ft-ot használtunk fel, nem lett felhasználva 617.000.forint. 1965-ben pedig 609.000.-Ft. nem lett felhasználva. 1966-ban is probléma van az itatásos borjú nevelés terén a kedvezmények felhasználásával. 1966-ban /augusztus 31-igAaz 1,200.000.-ít-ból csak 411.000 forint lett felhasználva. Foglalkozik a jelentés a tsz-benuházásokkal. Megjegyzi,'<hogy az 1966. évi beruházási előkészületek joobak voltak, minek következtében 1966. augusztus hó l-ig 63 százalékos a megvalósulás. Azonban meg kell jegyezni, hogy a korábbi években elmulasztott hiányosságokat nehéz e téren pótolni. Meg kellett volna találni a felelősöket. 1963 óta 50 millió forint nem került felhasználásra. Lehet, hogy kapacitás problémája, lehet hogy a koordi-