MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1966
54. ő. e. 1966. augusztus 16. (28-68. o.) - 1. A megyei iparvállalatok 1966. I. félévi népgazdasági tervteljesítése. Jelentés: 30-38
5 A negye szocialista építőiparának 1966. I. félévi saját építőipari tornelése 275 i--illió Ft volt, a tervezettnél 12-, az elnult óv azonos időszakinál pedig 28 százalékkal magasabb. Hoászu évek óta először fordult elő, hoay az ápitőipar túlteljesítette ternolósi torvét. Ebben a kedvezőbb időjáráson, jobb anyagólIáiáson tul nagy szerepe volt az építőipari bérek rendezésének, a uogfelolőjo munkaerő ellátásnak, az uj'préniunrandszernok, a nagyobb építkezéseken b-vezetésre került uj pénzügyi elszánd ásnak, de a vállalatok jobb nunkaszervezésénok is. A vállalatok közül a tervot legnagyobb aértékbcu /2o fo-k.nl/ a Tanácsi Építőipari Vállalat teljesítette tul, de jelentős a Közúti Üzeai Vállalat tervteljesitőse /13 >o/ is. A szövetkezeti épitőipar termelési tervet 33 százalékkal túlteljesítette. 1966. I. félévben a negye szocialista építőipariban az egy építőipari munkásra jutó saját építőipari teruelés a tervezettnél 5t az elnult év I, félévénél pedig 16 százalékkal volt több. A. temelékenységi tervét egyedül az Állani Építőipari Vállalat non tolj ositette. Ennek oka részben az volt, hogy a Siófoki Európa Szálló határidőre történő-, és a saját .irodaház határidő előtti befejezéséhez létszán és anyagátcsoportosítást hajtottak végre, arai a többi munkák üteuét kedvezőtlenül befolyásolta- Jelentősen befolyásolta továbbá a tervteljcsitést az, hogy a két legnagyobb munkán /Világítástechnika, Nagyatádi Konzervgyár/ hiány volt előregyártott elemekből és előregyártott acélszerkezetekből, illetve késedelmes volt a szállítás. Ennek következtében ez utóbbi két munkahelyen nintegy 5 nillió Ft tcrnelési érték esett ki.A negye állani építőiparában ez év I, félévében a negkezdett épitnényok száma jelentősen meghaladta az átadottakét. E niatt - különösen az Állani Építőipari Vállalatnál - tovább nőtt a folyamatban lévő épitnényok állománya, s jelentősen csökkent az egy épitnényre jutó építőipari nunkások átlagos szána f Ennek következtében és a'már enlitett munkaerőátcsoportositások niatt az Állani Építőipari Vállalat a programozott tcrnelési ütouot nen tudta biztosítani. Az állani építőiparban foglalkoztatott épitőipari nunkások átlagos havi keresete 1 665 Ft-, a szövetkezeti építőiparban 1 6?2 Ft volt, lo-, illetve 14 százalékkal több, nint egy évvel korábban. Az állani épitőipar műszaki alkalmazottainak keresete a nunkások keresetnövekedését meghaladó mértékben /14 $--kal/ ouolkedett. Az átlagkeresetek ilyen alakulásában döntő szerepe van az építőiparban február 1-gyel bevezetett bérintézkedéseknek. 1966. február 1-óta az épitőipari vállalatok és szövetkezetok több, nint másfél nillió Ft-ot fordítottak az épitőipari nunkások, illetve termelők alapbérének emelésére. Ez az összeg az állani építőiparban az épitőipari nunkások 155 Ft-os havi átlagkereset növekedésének több nint 7o-, míg a szövetkezeti építőiparban a tornelők 2o3 Ft-os átlagos keresetnövekedésének közel 7o százalékát biztosította. Az enlitett alapbér emelésen tul az átlagkeresetek emelkedésében a kedvező időjárás és különféle belső tartalékok föltárása játszott szerepet. A műszaki alkalmazottak átlagos havi keres-tónak növekedésében, a termelést közvetlenül irányítók részére kifizetett munkahelyi pótlókon tul, jelentős szerepe volt annak, hogy ez év első félévében a műszakiak részére kifizetett prémium csakneu kétszer anynyi volt, nint egy évvel korábban. 455/1966. „ / .
