MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1966
52. ő. e. 1966. március 29. (85-121. o.) - 1. A megyei iparvállalatok 1965. évi népgazdasági tervteljesítése. Jelentés: 87-98
AS? Eredmény, hogy néhány vállalat - olyan vállalat, amelynek termékeire igény jelentkezett - túlteljesítette tervét, ós ez kedvezően befolyásolta a belső szükségletet, s a külkereskedelmi forgalmat. Ismeretes a végrehajtó bizottság előtt, hogy tavaly a Kormány meghatározta azokat a termékféleségeket, amelyekből helyes túlteljesíteni a tervet, és voltak olyan termékféleségek, amelyeknél nem jelentett problémát a terv nem teljesitése. Vannak ipari termékek - pl, élelmezési cikkek, kenyér -, ahol a teljesítést nem kell mindenképpen erőltetni. Sikerült megállitani a készletek további felhalmozását, amely nagyon lényeges pontja volt a Központi Bizottság 1964. decemberi határozatának. Változatlanul a vállalatok tevékenységében ez döntő helyet foglal el. A készletek óriási többsége alapanyagból áll, nem kész termék. Lényeges, hogy a szolgáltató ipar a tervét túlteljesítette, bár van ennek olyan kedvezőtlen összetétele, melyre Szikszai elvtárs utalt és nem szabad figyelmen kivül hagyni. Nagyon örvendetes, hogy a szolgáltatás több mint lo százalékkal adott többet, mint egy évvel ezelőtt. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szolgáltató iparban a jövedelmezőség sajnos nem ugy alakult, mint más iparágakban, A szolgáltató tevékenységet folytató ipari egységek esetenként bizonyos termékek, munkák szolgáltatására ráfizetnek. Ezt igyekeznek a ktsz-ek ellensúlyozni export-tevékenységgel, szériagyártással. örvendetesen alakult az ipari termékek exportja. 28 százalékkal adott többet Somogy megye ipara 1965-ben a külkereskedelemnek, mint 1964-ben, Ez nyilván az ország fizetési mérlegét is kedvező irányban befolyásolja. A ktsz-ek egy része is jelentős exportterméket adott át a külkereskedelemnek. Pl. a csurgói Napsugár ktsz 25 országba szállit. Ezen országok döntő többsége kapitalista ország, tehát tőkés relációba megy, deviza-helyzetünket javitja. Olyan piacot tudott magának szerezni, amely nagyon hasznos. Nyilván ha az ilyen termelő egységek felé olyan javaslattal mennénk, hogy ezt szüntessék be, nem volna helyes. Az egyik oldalon azt mondjuk, hogy szolgáltató tevékenységüket végezzék el, a másik oldalon fenntartani, bővíteni export-tevékenységüket. Minden lehetőséget ki kell használni, hogy minél több termék jusson exportra. Csökkent az elmúlt években a fluktuáció, különösen az állami építőiparban. Azonban ha olyan Összehasonlítás alapján nézzük, mint Sugár elvtárs mondta, akkor is még mindig magas. A tanácsi épitőipar 86 százalékra teljesítette 1965. évi tervét és ebben vastagon bent van a fluktuáció. Tovább fejlődött a szocialista munkaverseny, a brigádmozgalom, mely az ipari tevékenység javitását szolgálta. Hogy milyen problémák voltak, azokról szó esett. Egyes vállalatoknál nem ütemszerüen alakult a termelés az elmúlt év első felében. Hogy a tervek alakulása ilyen csúnya képet mutatott, főképpen anyaghiányra vezethető vissza. Pl. a konfekció-ipar anyagrendelés hiányában nem tudta tervét teljesiteni.