MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1966
52. ő. e. 1966. március 1. (2-49. o.) - 1. A Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem oktató- és nevelőmunkája. Jelentés: 4-13
\ Amig az 1963/64-es oktatási óv olso felében a hallgatóknak 8.5 %-a morzsolódott le, addig a mostani oktatási év első felében 11.2 %. A számokból kitűnik, hogy az utóbbi években a lemorzsolódás üteme növekedett, /lásd a III.-as számú táblázatot./ Elsősorban azok a hallgatók morzsolódnak le, akik nem rendelkeznek megfelelő előképzettséggel, és azok, akik gyakorlatilag nem is tudták, hogy milyen nagy feladatokra vállalkoztak. Különösen fel kell figyelni arra, hogy az átlagos lemorzsolódási ütemnél gyorsabb a párttitkárok lemorzsolódása. A megjelenési fegyelem jó. Az elmúlt oktatási év máéodik • felében Kaposvárott a hallgatók 24- %-a, a vidéki tagozatokon 19.4%-a, ós a-honvédségi tagozatokon 20.4 %-a egyetlen alkalommal sem hiányzott; Évfolyami szinten az egyfőre jutó hiányzás 2-5 körül ingadozik, A valóságban azonban nagyfokú szóródás tapasztalható, mert álcádnak hallgatók, akik különböző okok következtében 4-6 alkalommal is hiányoznak, A polgári tagozatokon a hiányzások oka több mint 5° %-ban szolgálati elfoglaltság, a tiszti tagozatoknál pedig nem Q'^y esetben meghaladja a 80 %-ot. Bár a munkaadók és a pártszervezetek annakidején a felvé-. telt javasoltáig s ezzel kötelezettséget vállalatok a foglalkozásokon való megjelenés'feltételeinek, valamint a tanulmányi szabadság biztosítására*, Ennek ellenére gyakran nem teszik leaetővó a megjelenést és a tanulmányi szabadság igénybe vételét. A gyors számszerű növekedés azzal is együttjár ? hogy nagyszámban kellett megbizni új elvtársakat tanari munkával. A 39 tanárból ÍJ 1964, szeptembere óta tanit az esti egyetemen, / 10 pedig a mostani oktatási évben kezdte meg működését. A tímárok felkészültsége, oktatási tapasztalata, előadó-készség tekintetében elég nagy különbségek vannak. Ez a különbség igen nagy hatást gyakorol az é/vfolyom hallgatóira abban a tekintetben, \ hogy mennyire hatékony az egyes tanárok oktató-nevelő mtmkága. A kezdő tanáraink - bár elméletileg felkészültek és megfelelő tapasztalatokkal rendelkeznek - mégis csak a marxizmus egyik alkotó részét ismerik behatóbban, azt, amelyből államvizsgát tettek, a marxizmus másik két alkotó részét nem isme^rik olyan szinten, mint azok a tanárok, akik már évekkel ezel»őtt befejezték tanulmányi munkájukat, s a marxizmus mindhárom cűlkotó részéből sikeres államvizsgát tettek,és magasfokú tudására tettek szert. Az új tanárok közül a Pártfőiskola levelező tcagozatán, a 2 éves szakosított tanfolyamon, a Közgazdaság *Duájonóay-» ágyetemen, ós az Eötvös Loránd Tudományé gye temen 16-an tsanulnak, hogy megszerezzék azt a marxista műveltséget és tudást, aomely elengedhetetlen előfeltétele az oktató—nevelő munka szintvonala emelésének, /lásd a IV,-es sz, táblázatot/. Az elmúlt oktatási tanévekben tervszerűbbé és t art a.Umas abba vált a tanszékek munkája, A tanszékek munkaterv alap j* ón dolgoztaié, rendszeresen megtartották üléseiket. Mindhárom évfolyamon a tanszékek az Egyetemi Tanács által legfontosabb felLadat-*nak megjelölt elméleti és gyakorlati kérdésekkel foglalkooztak. A tanszeküléseken több esetben budapesti elvtársak tartotfctak . előadást ? és konzultáltak tanárainkkal; választ adtok a, Ifelmerülő elméleti és gyakorlati kérdésekre. Az elmúlt évbeö. Ifcesdett
