MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1966
51. ő. e. 1966. február 1. Együttes ülés a S. M. Tanács Végrehajtó Bizottságával (98-141. o.) - 1. Az oktatási reform végrehajtása és a további feladatok. Jelentés: 100-123
•H6$uás megsegítésének nemes szándéLal^-Sa-th-a fokozatos fejlődést és lépcsőzetes emelkedést a szocialista ifjú egyes vonásainak kialakításában nen tudja megcáfolni az a közfelfofásban rejlő s gyakran hangoztatott vád sem, hogy az ifjúság önző, kimóletlen és csak a mával törődik, mert ifjúságunk zömére nem illenek ezek az egyébként több esetben jogos és találó panaszok. Jelentősen emelkedett mind általános, mind középiskolai tanulóinkban a fizikai munka megbecsülése. Alig van megyénkben olyan általános iskolai felső tagozatú osztály, amely intézményesen nem sogitett volna az őszi mezőgazdasági munkákban az üzemeknek, tsz-eknek. Középiskolai if juságunk pedig lelkesen és sikerrel járult hozzá a fontos mezŐGazdasáGi üzemek őszi munkásGondjainak csökkentéséhez. MintQZ7 6000 középiskolás tanulónk vett részt tiz napos őszi munkában a iiajyobb állami GazdasáGok területén /BalatonboGlár, Kutas, Li'.bod, SomoGytarnóca, stb./, s ezzel a népGazda.sáG^ érdekeit is tudatosan szolGálta. Íz ifjusáGiiak ez a munkalendülete és segítőkészsége tanév közben is kedvezően mutatkozott n>;g. Többféle társadalmi munkát végeztek különösen a középiskolásoké résztvettek a parkosításban, építkezésben, község és városszépítésben. A különböző szervek igénylik is a tanulóifjúság muí kaját s ez is jele a köztudat kedvező váltó zcisának. Igen"sok középiskolás tanuló szerződött le nyáron időszakos munkára. Az alkalmazó üzemek } szervek dicsérettel emlékeznek meg munkájukról, A sok esőzés, rossz időjárás ellenére is jó a vele— menyük a nyári építőtáborok munkajárói. Mind Balatonbogláron, mind Lentiben nyertek első helyezést somoGyi középiskolás csoportok, gyakran nehéz körülmények között dolgozva. Mindezek mellett nem hallathat juk el, ho _j vannak neGativ jelenségek is. Nem sikerült néG megoldani a munkára nevelés körében a mezŐGazdasáGi pályák negkedveltetésétj azt, hogy a jelenleg-inél több és jobb képzettségűi általános es középiskolából kikerült fiatal maradjon falun az állami Gazdaságokban és tsz-ekben, elsősorban fizikai munkásként. Egyes elszórt jelek azonban azt mutatják, hoGy ott, ahol a tsz kedvező anyagi helyzetet teremtett tagjai számára, a munkára jelentkezés meggyorsult /pl, Barcs, Kálmáncsa stb/. Az erkölcsi-politikai nevelés terén ifjúságiink neveltséGe és tian.aüíTt?tása a reform ideje alatt fejlődött. Otthoni, utcai, nyári fui'cőhelyi viselkedésük kedvezőbb képet mutat, mint korábban. Eg-yre kevesebb tanuló kerül összeütközésbe a rendőrséggel, diszszidáló hajlar.ru tanulóval alig találkozunk az utóbbi evekben, A politikai és•kulturális nevelés jó iskoláivá váltak az ifjúsági szervezetek. Áz általános iskolában az úttörő csapatokon belül a belső tartalmi munka, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő közösségi életforma, a tanulásban egymás segitésc, a technikái foglalkozások fokozatos elmélyülése, a régebbinél átgondoltabb hazafiasságra és internacionalizmusra nevelés, a sportversenyek, kirándulások, társadalmi munka és gyűjtés nivó sabb kimunkálása jelzi az úttörő csapatok vezetőinek és tagjai* nak fejlődését az ifjúsági s.zorvc-zet keretein belül. Ezt a jóirányu kibontakozást és fejlődést többek között az is siettette f hogy a nevelők közül többen vállalnak munkát a rajok irányításában.^ A szervezeti munka hiányos volta, a ''mozgalmi jelleg" meg nem értése, az oktató- magyarázgató jellegű-nevelő-diák viszony, amely még nem tudta iskola jellegét levetni.