MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1965
44. ő. e. 1965. január 25. (57-133. o.) - 2. A Kapos-völgye állattenyésztésének fejlesztése. Jelentés: 91-100
.... 3 A tenyésztői munka előtérbe kerülését mutetja, hogy jelentősen nőtt a tenyésztésre leszerződőtt hasas üssek száma. Az elemit esztendőben e területről 7i?3 db te yészü^ző került értékesítésre, melyéül 232 db-ot u terme lő szöveti: zc tok értékesítettek. Ezenkívül a termelőszövetkezetek 1964 XII. 31-én 13S4 db szerződött tenyészü3zővel rendelkeztek. Ezzel függ össze, hogy a termelőszövetkezetek vágómarl^a értékesítése az 1963 évi 273? db-al szemben 1964-ben közel ..ooo db-al csökkent, mert termelőszövetkezeteink erőteljesen fordultak a tonyészüsző nevelés felé. A kaposvölgyi termelőszövetkezetek jó eredményeket értek el a sertéstenyésztés területén is. A sertés szaporulat mutatói, s a hizlalási eredmények jók. A hizlalásban fokozatosan áttértek^az . önetetők alkalmazására, melynek*eredményeként a hizlalási idő átlagban 7-7,5 hónapra csökkent;. Javult a dara értékesítési százalék, és csökkent az 1 kg hus előállítására felhasznált abrakmenynyiség. A büssüi tsz 3,8 kg, a csornai 3?6 kg, akisgyaláai 3»7 kg abrakból állitott elő 1 kg húst. A sertéshizlalás mellett néhány termelőszövetkezetünk nagy súlyt heíyez a tenyészkoca süldő és a tény ész ksnsüldö értékesítésére is« Járásunkban 6 kaposvölgyi termelőszövetkezet van kijelölve kan nevelésre* Bár a juhállomány 196o-hoz viszony itva nagymértékben növekedett, a juhtenyésztés a területre mégsem jellemző, Mindössze 3—'<• termeloszövetkeze rendelkezik nagyobb állománnyal. A Nagyberki termelőszövetkezet 1963-ban 6 kg-os átlagával a megyében a legjobb nyirási átlagot érte el. A Ka;oos völgye termelőszövetkezeteibe:! a baromfitenyésztés és huscsibenevelés nem talált otthonra, A aagyberki és somogyszili termelőszövetkezetek rendelkeznek barorr.fi törzsállománnyal, huscsibe neveléssel pedig a két előbb emiitett termelőszövetkezeten kivül a taszárij batéi és csornai termelőszövetkezetek foglalkoznak. Felszáradta a huscsibe nevelést a büssüi, az igali, a göliei ás a zimányi termo lő szövetkezőt« A takar mányterme sztés hel yzete; A Kaposvölgye illattenyésztése további fejlődésének loilcskérdése, hogy a takarmá/jy termeszt és terén fölzárkózzunk a követelményekhez. Az ossz állomáry növekedésével nem tartott lépést a takarmányba?;!^ fejlődése. Mig a közös állatállomány lOSo-hoz viszonyítva 19,6 %-• al, az ossz állomány 3,5 %~al növekedett, a takarmánygabona területe a vetésszerkezetben mindössze o,5 JS-al nagyobb az 196o évinél, jelenleg 35,7 %» 15 termelőszövetkezetben alacsonyabb a takarmány-' gabene vetésterülete mint 196o-ban.Pl, kaposhomoki 2§ t 3 %, kapóskereszturi 2<),7 %, a fonói 31,1 és a batéi tsz-ben 31,9 %. Nehezíti a aelyzetüt, hogy a területegységről betrkaritott termésmennyiség .vem kielégítő-. A megtermelt termékek tagok közt kiosztásra kerül+ hányadának jelentős részét évről-évre más megyéből való termelőszövetkezetek vásárolják fel. ,3 L^~-
