MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1965
47. ő. e. 1965. május 17. (2-93. o.) - 3. Az ideológiai munka időszerű feladatai. Jelentés: 41-75
-fi " Ha rossz a társadalon, akkor neg kell változtatni " mondta. A problémát:' felvető népművelési szakember bebizonyította, hogy a kérdéses alkotások a ni társadalmunknak nem hü tükörképéi, azok nen mások, nint egyes nyugati müvek utánérzései. Az említett alkotásokat ráhúzni a mi társadalmi valóságunkra képtelenség lenne, hisz ezeknek a valóságanyagát a kapitalista viszonyok szolgáltatták, így igaza van a képzőművésznek? ezt - a kapitalista - társadalmat valóban meg kell változtatni. Mi azt szeretnénk, ha képzőművészeink téves nézetei is megváltoznának. Ehhez még sok és türelmes vitára van szükség. Ezt várjuk a TIID-től. Jó ás biztos elméleti alakot ad orie a KB mellett működő Kulturális Blméleti Munkaközösség vitaanyaga a szocialista realizmusról. Készül - s a közeljövőben megjelenik - egy részletesebb elemzés is, amely művészeti alkotások alapján világítja meg a szocialista realizmus ismérveit, törvényszerűségeit. Az emiitett téves nézetek nem terjednek ki az egész értelmiségre különösen nem a munkásosztályra és a parasztságra, de a kis számú képzőművész csoport baráti köre révén igyekszik erősen hatni az értelmiség többségére. Az é rtel m iség k özött i ideológia i jxrpblénákról. Az értelmiség közötti ideológiai problómákl:«il azért foglalkozunk külön fejezetben, mert az értelmiség nézetei erősen kihatnak az Összlakos-ság fejlődésére. Az értelmiség többsége megyénkben is igyekszik becsülettel teljesíteni a rábízott feladatokat. A munka, a különböző politikai továbbképzések, viták, a politikai, a gazdasági és a kulturális életben elért eredmények pozitiv alakitó hatása egyre jobban megmutatkozik az értelmiség fejlődésében is. Sokan tanulnak a Marxista-Leninista Esti Egyetemen / 203 / vagy egyéb egyetemeken és főiskolákon, ahol a marxizmus tanulása kötelező. Még többen vesznek részt alacsonyabb fokú politikai oktatásban. Mind több azoknak a száma, akik hajlandók vitába szállni a^hibás és káros nézetekkel, s arra törekszenek, hogy nagyobb tudásukkal, tisztábban látó szemléletükkel pozitiv közszellemet teremtsenek maguk körül. Mégis tapasztalható az értelmiség gondol~ kodásában, munkájában ideológiai bizonytalanság, közömbösség,sőt számos téves nézet is. Kimutatható, hogy a tanult és befogadott marxista eszmék nehezen mennek át értelmiségünk nagy részének énjébe ugy, hogy azok számottevően megváltoztatnák addigi viselkedésit. Mindez arra figyelmeztet bennünket, hogy nem elég csak megtanítani az embereket az elméletre, meg is kell győzni őket. Ez probléma még a fiatal értelmiségnél is, A materialista világnézet hittel való hirdetése nem kielógitő a pedagógusok jelentős részénél. A tananyag átadását nem eléggé fűti at a marxizmusba vetett hit. Törekszenek ugyan a világnézeti nevelésre, de hiányzik belőlük a nélkülözhetetlen érzelmi telítettség, A pedagógusok e^y része kissé mechanikusan fogja fel az ateizmus elterjedését.
