MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1965

44. ő. e. 1965. január 25. (57-133. o.) - 1. A gazdasági munka megjavítására hozott határozatok végrehajtása a csurgói és a tabi járásban a megyei pártbizottság 1964. május 25-i határozata alapján. Jelentések: 59-77

J^ - 3 ­Pl. o kenyérgabona termeléssel kapcsolatos párthatározat végrehajtá­sát n megadott vetési terv szerint teljesítettük, nagyrészt azért, mert a vetési munkákban főleg 1963. és 1964. őszén konkrét szervezési segítséget adtunk a termelőszövetkezeteknek. Még a leggyengébb ter­melőszövetkezeteink is /Szenta, Somog^yudvarhc ly, Infce, Zákány/ már 2 év ó*ta maradéktalanul teljesitik vetési tervüket. Ugyanakkor a járási szervek helyszini operatív eegitsége a hozamnövelést illetően a gabo­natermelés! problémán belül nem realizálódik. A talajerő, a trágya­hozam növelése érdekében kevésbé tudunk közvetlen segitséget adni a termelőszövetkezeti vezetésnek, mert ez állandó feladat. A gazdasági párthatározatok végrehajtásának szervezésében véle­ményünk szerint a járási pártbizottság és a j-'rási tanács akkor tud nagyobb segítséget adni oz alsóbb szerveknek, ha a határozat végre­hajtására megfelelő programot és intézkedést dolgoz ki. Példa orré a kukorica termelés növelésére tett intézkedéseink. A kukorica termelés növelése érdekében járási ezintü tcnácckoz'rt tartottunk, ahol kiváló -szakemberek tartottak ismertetést. Ezzel eQ'időbcn a kukorica-termesz­tésben résztvevők anyagi érdekeltsége fokozására is javaslatokat ad­tunk, az üzemek vezetőinek; Ennek alapján el tudtak érni, hogy 1963# és 1964. évben műveletlen kukoricatábla nem volt járásunkban. Az alap­vető müveleteket elvégezték és növekedtek a hozamok is. A kukorica átlagtermés 1964. évben 1963. évhez viszonyitve 5 t l q-ával emelkedett /1964-ben az átlagtermés 16 q volt/. Bár még a megyei átlag alatt va­gyunk a kukorica termelés hozamait illetően, de intézkedéseink ered­ményeképpen a kukorica termelésünk növekvő tendenciát mutat. Az anyagi érdekeltség növelése és helyee értelmezésével kapcsolat­ban is felsőbb pártezerveinktől határozataikban kaptunk segitséget, útmutatást. A Járási Pártbizottság a pártszervezetekkel, tanácsokkal, tsz. vezetőkkel mindinkább megérteti az anyagi érdé kelts ég alkalmazá­sának és növelésének jelentősedét. Az előző evekhez képest az ide­vonatkozó párthatározatok végrehajtása is következetesebb. Megjegyez­zük, hogy ezt a határozatot nem volt könnyű cok esetbon még felelős funkcionáriusokkal eem megértetni, SZÍVÓS, felvilágositó munkára volt szükség, példa erre a berzencei Búzakalász Tsz trrtbizottsági tag el­nöke, Simon elvtárs, akivel sok vitánk volt erről a párthatározatról és többszöri beszélgetés után sikerült csak rész'jen is megértetni a pre­mizálás jelentőségét. Olyan tapasztalat is van f hogjr egyes trz-vazotők - főleg a közös munkában kisebb mértékben résztvevő tsz-tagok nyomosára - a premizá­lással kapcsolatos helyes párthatározatot eltorzítják és "minél töb­bet kiosztani" elvet akarják érvénycsiteni, EJMÍ ellen a járási veze­tésnek fel koll lépnis Van olyan törekvés járásunkban, hogjr most már . nemcsak a rétek kaszálása legyen harmados, hrne..i a pillangósoké is. Ilyennel találkozunk a gyékényesi Március 15, likéi, csurgói Búzaka­lász tsz-eknél. Vagy a vegyszeres kukoricánál szintén jelentkezik 0­lyan törekvés, hogy a másodéves vegyszeres kukorica harmados legyen /Szenta, Porrogszentkirály/. Ipari üzemeinknél a gazdasági irányitást, vezetést illetően az elmúlt években javulás tapasztalható. A KTSZ-ünk éves tervét^rendsze­resen túlteljesíti* az olmult évit is 6 millió Ft-tal. Jelentős mérték­ben termel exportra is. 1964-ben mintegy 17 nillló Ft értékben. ./.

Next

/
Oldalképek
Tartalom