MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1965

46. ő. e. 1965. április 5. (2-70. o.) - 1. A Zselicség fejlesztési terve. Előterjesztés: 4-15 - Határozati javaslat: 16-20

Bőhi József elvtárs: A Végrehajtó Bizottság a közel mulflhan két esetben is tárgyalta a kaposvári járás területén lévő problémákat. A járási vezetés nagy gondot fordit arra, hogy a problémák megoldására választ kapjunk.

5 A végrehajtó bizottság a kaposvölgye állatállományának fejlesztésére tervet hagyott jóvá, a fejlesztéshez viszont a beruházási eszközöket is biztositani kell';' Ez a terület kiváló termelési,adottsúgókkal rendelkezik, igy megtérülnek a beruházásoké A zselicseggel már nem igy van az ember. Magjelent egy kormány határozat amely sok problémát lezár. Kifejezésre juttatja és kimondja, hogy ezekre a területiekre csak olyan beruházásokat eszközöljünk ami meg is térül, mert minden olyan ireális törekvés ami viszonylag is nem válik gazdaságossá helytelen volna.' Kimondja azt is, hogy ezeken a területeken az összes lehetőségeket meg kell keresni ahhoz, hogy a parasztság a jövedelmét megtalálja, itt utal a háztáji gazdaságok adottságaira. Nem tudunk a szemlélettől megszabadulni az a baj, itt nem a talajvédelemre, hanem az épület beruházásokra gondolok.' Néhány dologban szeretnék vitatkozni*' A jelentésben szerepel, hogy a zselicsegben 19$o-re az összes számos állat 58 %-a legyen a közösbe. Én nagyon örülnék annak ha megyei szinten elérnénk ezt a számot. Én az aranyokra és méretekre hivnám fel inkább a figyelmet, inkább a háztájiban legyen nagyobb az állatállomány? A járás, a vetésszerkezetre vonatkozólag tesz javaslatot, iigy nem értek vele egyet, a kenyérgabona miatt sem. 197o-re 2o-25 %-ra tervezitek, illetve javasoljátok a kenyér gabona vetés területét. Mi indokolja, hogy kevesebb legyen a kenyér gabona termés terület az előző évieknél, én nem tartom szükségesnek csökkentenie Ha kiemelt lesz a zselicség,akkor készithet a járás és készítsen is külön tervet. Mi a tabi járás és a zselicség érdekeiért nem tudjuk a megye vetés tervet csökkenteni, ezzel a tervvel kell dolgozni ami van. Az állattenyésztéssel kapcsolatban, a sertés tartás csak olyan mértékű lehet, amilyen mértékben kittjük elégiteni az abrak igényt', A sertés és.baromfi tartáshoz pl. 1/3-a abrak kell mint a juh tartáshoz.' Felvetődik a kérdés, hogy elérhetők-e azok a hozamok amit hoz a jelentés. üín is feltétlen rontosnak tartom azt, hogy a meglévő kereteken belül a jövedelem elosztásban keresünk megfelelő le-