MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1965

45. ő. e. 1965. február 20. Együttes ülés a S. M. Tanács Végrehajtó Bizottságával (2-106. o.) - 1. A politikai bizottság 1965. január 12-i határozata Somogy megye általános helyzetéről és fejlődésének irányáról, valamint a határozat végrehajtására készített megyei programtervezet. Központi anyag: 4-10

3~ szont 9.457 forint jövedelem jutótc így szövetkezeti tagra/. Somogy mogyo mezőgazdasági adottságai lohotővé;tennék a mezőgazdasági termelés gyorsabb ütemű fejlesztését. A lehetőségek kihasználásának egyik gátja a megye 'Viuzőgazdaságának nem kielégítő anyagi és műszaki ellátottsága.! 1962-ben; az 1 kh termőterületre jutó beruházás az országos* átlag 7o,4 'százaléka. /Ebben a tekintetben a megyék között az utolsó előtti helyet foglalja el Somogy megye./ Ezzel függ össze az is, hogy a termelőszövetkezetok közös állatállománya számottevően elmaradt az országos átlagtól. /Mig országosan a tehénállomány 4o, a kocaállomány 37 százaléka található a szövetkezeti közös gazdaságok-: ban, Somogy megyében a megfelelő arány J>1, illetve 51 százalék./ A mezőgazdasági termelés és árutermelés növekedése ellenére a: növénytermelési és az állattenyésztési hozamok nem kielégitőek. Súlyosnak Ítélhető az

? hogy a beruházások és általában a termelés fejlesztését szolgáló eszközök elosztásában a hagyományos, - és népgazdasági szempontból alapvetően fontos termelési ágazatok, mint például a szarvasmarhatenyésztés, a burgonyatermesztés és az utóbbi időben a zöldségtermesztés érdekei nem érvényesültek kellő mértékbon, A legelő- és réttorülctek elhanyagolt állapotban vannak, gondozásuk nincs megfelelően megoldva. Főként a Zsolicség és a tabi dombvidéken nem kiolégitő. a talajerőgazdálkodás i a' szerves anyag- visszapótlás és az erózió elleni védelem' sem. Nagy gondot okoznak a gyongo termelőszövetkezetek. /A szövetkezeti szántóterület 29 százalékán 22.000 taggal gazdálkodnak./ Helyzetükben évek óta nem volt lényeges változás• A;lakosság döntő többsége kis lélekszámú

? apró: településeken él. A kültorületi lakosság aránya 13»2 szazalék. Evről-évrc csökkon a lakosság számaj az állandó munkaalkalom hiánya miatt 196o óta mintegy lo.ooo ember költözött el a jegyéből és 6-8.000 fő vállal rendszeresen munkát más megyékbon. A megye egyetlen városának, Kaposvárnak kommunális ellátottsága sem fejlődött kielégitóen. A város lakosságának 2o-4o százaléka állandó vizhiánnyal küzd, s ez már politikai kérdéssé vált. Megoldatlan a szennyvizelvezetés, A kulturális és egészségügyi helyzet a fejlődés ellenére sem kiclégitő, A kórházi ágyellátottságot tekintve, . Somogy negye országosan a 16. helyen van. Nagy a lakáshiány. A második ötéves terv időszakában a .Balaton menti villa- és lakóházépitkezést leszámitva, mintegy 4.4oo lakás épült. Különösen nagy a lakáshiány Kaposváron, s ezt az elmúlt három évben épült 489 állani és szövetkezeti lakás sem enyhítette lényegesen. /I960-65 között országosan lo.ooo lakosra 78j5» a negyében 28,5 állami és szövetkezeti lakásépités jutott,/ Az.utóbbi évek utépitóso éé korszerüsitése ellenére 29 községnek, ezen belül 9o termelőszövetkezetnek még jelenleg sincs szilárd burkolatú bekötő útja. A megyében szűk az épitőipari kapacitás, s ez gátolja a termelő és kommunális beruházások megvalósítását, A Balaton-part fejlesz-