MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1965

44. ő. e. 1965. január 25. (57-133. o.) - 2. A Kapos-völgye állattenyésztésének fejlesztése. Jelentés: 91-100

IT é m e t h Ferenc elvtárs összefoglalója a második napirendhez

: Kedves Elvtársak! Valamennyi felszólaló elvtárs hangsúlyozta, hogy ennek a témának' a megtárgyalása nagyőri jelentős dolog. Ezzel-egyetértek magam is. Hisz azért tűztük napirendre - ismerve Kapos-völgye múltját, jelenét, jelentőségét -, hogy a lehetőségek figyelembe vételével ' meggyorsítsuk ezáltal is a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését. u

rszágos hira és jelentősége volt és van jelenleg- is Kapos-völgye szarvasmarha- és sertéstenyésztésének egyaránt. A megye legértékesebb, legegységesebb állattenyésztési tájegysége. Kapos-völgye állattenyésztésének jelentősége még a járáson belül is külön figyelemmel kisérendő és jelentós. A vágómarha 4o, hizottsertés 4o, tejtermelés több miit 42 százalékát adják. i

erületileg egyharmadát teszi ki a kaposváúPl jjárásnak. Intenziv jelentőségű tájegységgel van tehát dolgunk!' ' Fő törekvésünk, hogy Somogy megyében az állattenyésztés egészét fellenditsük. Ezen belül Kapos-völgye egyik fő bázisát képezi fejlődésünknek. Az igazság az, hogy az állattenyésztés fejlesztése a felszabadulás óta itt sem volt egyértelmű. Több tényező hatására - árpolitika, stb. - alapvető változások következtek be. Volt időszak, amikor a tenyésztésben a stagnálás állapotát tapasztalhattuk és ami a tehénlétszám fejlesztését illeti, ezen a téren még ma sem vettük fel azt az erőteljes ütemet, amit Kaposvölgye produkálhatna. Volt időszak, amikör indokolatlanul viszszaesett a tehenek aránya a megyei átlag alá. Az az irányzat, amiről Hoiaar elvtárs beszélt, hogy a tenyészbika nevelés helyett a hizott-bikanevelés, a szaí*vasmarha hizlalás került előtérbe, ennek is ismert okai vannak. Emiatt a tenyésztői munka és a'hizóalapanyag biztositás komoly veszélybe került és visszaesett. Az utóbbi időben van fejlődés, de ez a fejlődés még nem kielégitő, ha figyelembe vesszük a rendelkezésre álló lehetőségeket. Teljesen indokolt az az igény, hogy Kapos-völgye állattenyésztésének fejlesztését kiemelten kell kezelni, méghozzá a megye általános helyzetéből nem kiszakítva, a megye általános fejlesztési, anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével, ügy gondolom ez magától értetődik. A jövőben nem szorítkozhatunk csak Kaposvölgye jelentős/égének hangsúlyozására. Elérkezett az idő, amikor többet kell és lehet is tenni érdekében. Teljesen indokolt az, hogy a helyi lehetőségeket összhangba kell hozni a központi beruházások juttatta lehetőségekkel. Jelenleg pontosan és konkrétan egyiket sem lehet loo százalékos pontossággal meghatározni. Az előterjesztés egyrészt szolgáljon irányelvül, másrészt programul is. A felvázolt fejlesztési számok és a hozzátartozó beruházási és egyéb igények alapjában nem túlzott igények. Somogy megye fejlesztésén belül ezeket az igényeket ki kell tudni elégiteni. Hangsúlyoztuk ezt az országos szervekkel .való tárgyalás során is, a jövőben oda kell tenni az asztalra, hogy bizonyos értelemben kiemeltséget biztosítsunk Kapos-völgye számára. Bőhm elvtárs aggályai véleményem saerint jogosak abban az értelemben, hogy nincs ötéves terve sem az országnak, se a megyé-^ nek. Vájjon igy elkötelezhetjük-e magunkat komolyabban ennek a programnak? Az előbb emiitett módon és formában elkötelezhetjük magunkat. A megyei lehetőségeken belül i:maximálisan ezeket