MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1964

37. ő. e. 1964. március 16. Rendkívüli ülés (52-113. o.) - 1. Pártbizottsági ülés anyagainak előterjesztése. Szóbeli beszámoló: 54-76

Ezt mutatja az a tény is, hogy 1962 évhez viszonyítva a mérleghiány Összege számottevően emelkedett. 35 tsz-nél 22,9 millió forint mérleghiány jelentkezett. Különösen magas ez a csurgói járásban, ott kereken 8 millió forint, számszerint pedig a legtöbb mérleghiányos termelőszövetkezet a kaposvári járásbeai van. Ott a mérleghiány összege 6,2 millió. A gazdálkodási eredményeket vizsgálva szembe ötlik, hogy \rővül a gyenge termelőszövetkezetek száma ez évben is, a zárszámadások alapján 73 szövetkezet van 1.200 forint gazdálkodási eredmény altt az előző évi 53 szövetkezettel szemben. Az 1962 évi 53 szövetkezet közül 37 továbbra is gyenge maradt. A közepes kategóriába került 18 szövetkezet. Ezzel szemben viszont a közepes szövetkezetek közül 34, a jó szövetkezetek közül pedig 2, a gyengék szintjére süllyedt. Vizsgáljuk meg ezekután a gyenge szövetkezetek területi elhelyezkedését. A kaposvári járásban van - különösen zselicségben - 21, a csurgói és a marcali járabban 12-12, a nagyatádiban pedig 11. Még a kedvezőtlen időjárás ellenére is másképp alakult volna a helyzet, ha néhány szövetkezetben gazdálkodásukat nem egy növényre, illetve termelési ágazatra alapozták volna. Különösen a burgonya termesztésben keletkezett súlyos kiesés, juttatott közülük többet a gyenge kategóriába. így járt pl. a ílemesdédi Petőfi szövetkezet. Ez a tsz korábbi években 35-4-0 forint körül osztott. 1963-ban k. 37 forintot terveztek be. Bevételük 50 százalékát a burgonyából várták, azonban a holdankénti átlagtermés csak 26 mázsa lett, emiatt több mint 1 millió forinttal maradt bevételük a tervezett **, szint alatt. Érthető, hogy egy kb. másfélezer holdas szövetkezetben milyen súlyos megrázkódtatást okozott ez. így a részesedésre egysegénként mintegy 16 forint jutott csak, s ehhez az állam majdnem hatszázezer forintot adott, hogy kiegészítse a tagság jövedelmét. Hasonló okokból származtak a nehézségek Vesén, Nagybajomi Zöldmezőben, a csurgói Zrinyi tsz_ben, Gigén és másutt. A tapsonyi Rákóczi tsz-t pedig az egyoldalú, nem átgondolt sertéshizlalási szakosodás juttatta a gyenge szövetkezetek sorába. Figyelmeztető jelenségek ezek. Nézzük meg ezekután néhány számadat tükrében, hogy a gyenge kategória" milyen nagyságrendet, mekkora hányadot képviselt megyénk szövetkezeti mozgalmában. A gyenge kategóriába tartozik a tsz-ek 24 százaléka, a családok 21, a dolgozó tagoknak 22, a közös föld és szántóterület szintén 22 százaléka. Ez azt jelenti, hogy 115 ezer holdon gazdálkodnak gyenge szövetkezetek és a családtagokat is számítva mintegy 45 ezer ember él a gazdaságilag meg nem erősödött szövetkezetekben. Elsősorban az ő megélhetésük szempontjából, élet'