MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1964
37. ő. e. 1964. március 9. (2-51. o.) - 1. A munkaerőhelyzet és a munkaerő-gazdálkodás feladatai. Jelentés: 4-19
510/ Egy biztos; megyén belül is el kell készíteni ezeket a mérlegeket. Az a tapasztalat a tervezésnél, hogy a létszámmal nem gazdálkodnak a vállalatok. Hivatkoznak arra, hogy a termeié kenység meg van feszítve és ez már önmagában is azt jelenti, hogy takarékoskodnak^ Most ott tartunk, hogy az értékbeni mutatók már nem mutatnak semmit. Feltétlenül fontos a tervezésnél, hogy a műszaki, gazdasági mutatókat is kidolgozzák. Ez persze nem könnyű feladat, átállni egy más termelési metodikára, - de enélkül nem tudunk megfelelő hatékonysággal dolgozni. A jelentés felveti, hogy van munkaerő. Van olyan terület, ahol van, van olyan - ahol nincs. Véleményem szerint feltétlen foglalkozni kell a bedolgozó rendszer kialakításával. Nagy világcégek is foglalkoznak ezzel. Balunk is volt ilyen, az elsorvasztása abból indult ki, hogy sok a visszaélés. Azonban ez elszámolási probléma és nem alapvetően érinti a lényeget. Az üzemeken belül sem ott van a munkaerő, ahol kellene, s általában a termelésre gyakorolt hatása sem ugy jelentkezik, ahogy mi szeretnénk. Ha a munkaerögazdálkodás nem lesz részletesen kidolgozva a megyében, akkor hátrányos helyzetbe kerülhetünk, annak ellenére, hogy nem lehetünk teljesen önellátók, kötelezettségeink vannak. A fontos az, hogy mit tudunk itt foglalkoztatni. TöbDoldalrol vetődik fel a kérdés, az iparősitásnál, hogy vajon hogy állunk a munkaerő kérdéssel, és erre nagyon nehéz egyértelmű választ adni. Dr. Takács István elvtárs? Ezek a számok nyugtalanitanak bennünket, és kell ±s f hogy nyugtalanítsanak, hisz három év alatt a megye népessége 5 ezer fővel csökkent. De még súlyosabb a helyzet ha más számokat nézünk. Felmerül a kérdés, hogy ezt a folyamatot meddig birhatja el a megyénk munkaerő helyzete. Ennek meg kell bosszulnia magát. Ezt lassan kezdjük is érezni. Jogos tehát, amit Bálint elvtárs mondott, szükséges ? hogy próbáljuk korlátozni ezt a folyamatot a kivándorlás terén. A megyében is lépnek fel igények ilyen vonatkozásban. A mezőgazdaság oldaláról az egész probléma nincs ki-rmunkálva, csupán fel van vetve. Ezek a számok önmagukért beszélnek és nem kell sok esztendő, hogy egész súlyos helyzet legyen. Falun, tsz-ekben rohamosan csökken a fiatalok száma és nő az idősebbek száma. Az elöregedés fenyegető méreteket ölt. Az általános iskolát végzetteknek lo-12 %-a ha a mezőgazdaságban marad. A szövetkezetek 15-2o %-a komoly munkaerő gondokkal küzd. Ha éhez hozzátesszük, hogy megyénk szövetkezeteiben a belterjesség felé fordulnak, ami munkaerőt igényel, még súlyosabb a probléma.
