MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1964
43. ő. e. 1964. december 21. Rendkívüli ülés (172-191. o.) - 1. A központi bizottság 1964. december 8-10-i ülése. Szóbeli tájékoztató: 174-191
4 m A túlteljesítés jelentős része a vegyiipar gyorsabb fejlődését szolgálja. Az iparban a tervezettnél nagyobb méretű korszerűsítés valósul meg. A mezőgazdaság területén gépi beruházások, szőlő- gyümölcsültetvények, öntözött területek fejlesztésére az eredetileg tervezettnél nagyobb beruházásokat hajtottunk végre. ' A tanácsoknál és a szociális- kulturális tárcáknál a városok meglevő és újonnan épülő lakótelepei közműhálózatát fejlesztik gyorsabban, több beruházás jut a középiskolai tantermekre stb-. Ebben az időszakban jelentős korszerűsítést hajtottunk végre a népgazdaság állóeszköz állományában, nőtt a munka technikai felszereltsége. Az egy foglalkoztatottra gutó állóeszközök értéke négy év alatt a.% iparban 17,8'százalékkal, az építőiparban 33,3 százalékkal, a mezőgazdaságban 37,9 százalékkal emelkedett. Fejlődésünkben jelentős szerepet játszott a nemzetközi munkamegosztás erősödése.'Külkereskedelmi forgalmunk a termelésnél gyorsabban emelkedik. Szocialista országokkal bonyolítjuk külkereskedelmi forgalmunk 7o százalékát. A szocialista piacon nőnek a követelmények, az exporttermékek' műszaki színvonala, és a minőség javitása irányában. s A kapitalista országokkal is bővültek gazdasági kapcsolataink, és ez is hozzájárul a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye növeléséhez.. A pozitiv eredmények'mellett a népgazdaságban negativ jelenségek is mutatkoznak. Ezek a következők: 1./ A termelés gazdaságosságának növelése elmarad a követelményektől. A termelékenység részaránya a termelés növekedésében, az 1961. évet kivéve, nem érte el a tervezettet. A termelési költségek öt évre tervezett lo százalékos csökkenéséből várhatóan 5 százalék valósul meg, ezért az ipar által létrehozott nemzeti jövödelem kisebb a tervezettnél. Nem kielégítő a műszaki fejlődés és a termelés összetételének javulása. A tudományos:kutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítása hosszadalmas. A termelés fejlesztésére fordított eszközök felhasználása' nem elég hatékony. Pontos beruházások megvalósulása késik. A felhalmozásnak aránytalanul nagy hányadát köti le a forgóalapok növekedése. Ez a negatívum a befejezetlen beruházások, az ipari félkész- és késztermékek, valamint az ipari üzemekben felhalmozódott egyes anyagok tekintetében mutatkozik. 2./ Az export mennyiségé - számos esetben minőáége is - az importszükségletekhez viszonyítva, nem kielégítő. Az export emelkedése kisebb a tervezettnél, az import pedig jóval magasabb annál. Az importtermékek igénylése és felhasználása gyakran nem a népgazdasági érdek szem előtt tartásával történikv
