MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1964

41. ő. e. 1964. szeptember 21. (55-123. o.) - 1. A barcsi és a csurgói járás közös és háztáji állatállományának alakulása a megyei pártbizottság 1964. március 20-i határozata alapján. Jelentések: 57-76

£,£ - 6 Mindkét járásra vonatkozik, hogy csökkent a szarvasmarha állomány 1961-hez viszonyitva 21 %-kal Csurgón és Barcson pedig 9 %-kal. Az állatsűrűség mindkét járásban megyei átlag alatt van. Pl. 100 kh. mezőgazdasági területre Barcson 12,9, Csurgón 12,6 % számos állat esik, ennél kevesebb a nagyatádi járásban, a megye többi járásában mindenütt 14 % felett van a számos állatok száma. Mindkét járásban csökkent a háztáji mellett a közös állomány, valamelyest növekedett a sertés, baromfi és a juh állomány mindkét járásban. Barcson fokozottabb mértékben javul az állatállomány növelése, nőtt az egy tehénre eső tejtermelés, 1963-ban megyei átlag felett volt, 26 %-al több tejet vásároltak fel. A csurgói járásban is nőtt az egy tehénre eső tejhozam, de a megyei átlag alatt van. Mindkét járásra vonatkozik az, hogy későn hoztak hathatós intézkedéseket a szarvasmarha állomány csökkenési tendencia megszüntetésére. Kezdeti eredmény a tett intézkedések nyomán mutatkoznak

? s ha változatlanul tesznek konkrét intézkedéseket és erőfeszítéseket akkor megtudják a csökkenő tendenciát állitani. Mindkét járás a Megyei Pártbizottság intézkedési terve alapján elkészítette saját intézkedési tervét, melyeket aztán ismertettek a községi vezetőkkel, tsz vezetőkkel, tanácselnökökkel. Egy-két helyet megnéztünk, az a tapasztalatunk, hogy a községvezetői ismerik ezeket az elképzeléseket es tevékenykednek ennek végrehajtása érdekében. Jól eső érzéssel tapasztaltam Bolhón azt, hogy a község tanácselnöke konkrétan foglalkozik a háztáji állomány növekedésével. A csökkenésnél megnézzi, hogy biztosítva lette az utánpótlás. Mi az oka a szarvasmarha állomány ilyen arányú alakulásának? Szerintem a barcsi és a csurgói elvtársak helyesen mutattnak rá. Azonban az a véleményem, hogy a csurgói elvtársak egy néhány külső tényezőt, takarmány túlhangsúlyozzák. Mivel indokolják az állomány csökkenő tendenciáját? Nagy a termelőszövetkezetekben az elöregedés, szomszédos járások megkeresték a csurgói járást és felvásárolták az állatokat, ez sel nem lehet egyetérteni. Mindkét járás, der különösen a csurgói járás a főokot a takarmány ellátásban látja a kedvezőtlen alakulást, ezt sem lehet elfogadni indokként. Évek óta mutatkoztak hibák a barcsi járásban,pld. Bolhón a korábbi években sásosszénát adtak a háztáji gazdaságoknak az állományuk részére, s a takarmány ellátásban mutatkozó szélsőségek károsan befolyásolták az állatállomány alakulását. Ez évben ez már nem tapasztalható ez véleményem szerint összefüggésben van azzal is, amit Illés elvtárs kérdésében felvetett, hogy változott-e a szemlélet, A takarmány helyzet javitásában számos tennivaló van, a takarmány növelése tekintetében is. A csurgói elvtársak jelentésükben azt irják, hogy 270 vagon abraktakarmány hiány mutatkozik járásukban és ha nem lesz biztositva a központi készletből, akkor nincs terv. Én ezt hibának tartom, nem szabad eddig eljutnunk elvtársak. A csurgói járásban 1963-