MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963
33. ő. e. 1963. október 7. (77-121. o.) - 1. A falusi pártszervezetek munkája. Jelentés: 79-100
r - 10 IÍ Ezen a területen még mindig komoly hiányosság tapasztalható, N elsősorban a kislotszánu 1 pártszervezőtok területein, valanint a kedvezőtlen összetételű alapszervezeteknél. Egyes Vezetők igyekeznek kisajátítani naguknak a vezetést, a saját elképzeléseiket akarják nogval'ósitani és hon egy esetben törvénytelen eszközökhöz nyúlnak, csak hogy a saját elgondolásaikat valóra tudják váltani. A termelőszövetkezetekben a demokrácia megerősödése mellett nég fennáll az a .hiányosság, hogy az alapszabályban neghatározott bizotttságok, .mint az ellenőrző bizottságok, fegyelni bizottságok ós a szociális bizottságok, a nogválaa&taejik után is csak papíron léteznek. Az ellenőrző bizottság nem dolgozik rendszeresen* Ha nagy ritkán ellenőriz valamit, akkor is megelégszik a könyvelő, a pénztáros, vagy a raktáros szóbeli tájékoztatásával. Nem végzik tervszerűen az ellenőrzést. Pl. nen ellenőrzik az őszi vetéstervek végrehajtását, az áruértékesitési torvek teljesítését, 'a pénzügyi forgalmat. Az ellenőrző bizottság tagjai nem élnek az alapszabályban lefektetett jogaikkal. Ugyanakkor sok helyen al- , kalmatlan, hozzá non értő enberoket választottak aeg e tisztségedre. Pártalapcsorvezotoinfcnek a sokrétű munkájuk nellett nég ncn volfc. erejük, hogy ezen a területen is eredményes rmnk&t végoa^Q*-. nek. ^ A -termelőszövetkezeti gazdálkodás uralkodóvá válásával a nezőgaa» fl,n<*nir?n i rM 1 q;\ivc.jo/frfrek, r. szövetkezeti parasztság gazdaságl^^i&soióí?iai_és politikai o.^eyséfénok.oT^ A"szövetkezett parasztság egységének kialakulásában két társadalmi tényezőnek van döntő szerepe. 1,/ A termelőszövetkezet' korszerű nagyüzemekké való kiépítésének, ezzel együtt a nagyüzemi gazdálkodási módszerek no glio.no sitásának, a gazdálkodás szocialista vonásai eroV sitéöéüuk. 2./ A szövetkezeti parasztság szocialista gondolkodásnod^a, -erkölcse kialakulásának, a szocialista eszme és eszmeiség tériiüáitásának, a szövetkezeti parasztok között. Ezek .a feltételek egymá-sbaf ónodnak, kölcsönösen hatnak egymásra. A tsz-ek gazdasági és szervezeti megerősödése, a tagok életszínvonalának emelkedése kedvezően hat a gondolkodásmód, az erkölcs, a közösségi szemlélet alakulására. r A pártszervezetek többségében komoly jelentőséget tulajdonítanak a tsz parasztok nevelésének. E célra felhasználják a taggyűléseiké t R partnapokat, pártonkívüli aktívákat, a politikai oktatás különböző formáit, a kulturális előadásokat. A pártszervezetek felvilágosító nunkájának eredményeként a parasztság soraiban na ritkábbak az olyan viták és nézeteltérések, amelyek a korábbi ré« tegeződésbol fakadnak. Bár még ilyennel is találkoztunk. A középparasztok nagyobb vagyonnal, több földdel léptek be, mint a szegényparasztok. A középparasztok ugy látják, hogy ők már kezdettől fogva nagyobb szerepet vállaltak, a közös vagyon kialakításában,
