MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963

33. ő. e. 1963. szeptember 23. (2-76. o.) - 1. A nagyatádi járás termelőszövetkezeteinek politikai és gazdasági helyzete. Jelentés: 4-28

elvtársakait előtt is gyen- 7 Szeretném a nagyatádi járásra vonatkozóan az néhány dologra emlékeztetni: a felszabadulás ge volt a járás. Talajerővel nem igen törődtek inkább a begyűjtés volt a fontos, a járás elszegényedett. Ebből a járásból mentek el a legtöbben, növekedett a tartalék terü*let kb. 10 % a tartalék terület. Ha a talaj Összetételét nézzük, érdekes, hogy a kotött-rtalaj is sovány, a homok pedig erősen sovány. A termelés ezen a talajon rendkivül nehéz. Ha az állani gazdaság eredményeit összehasonlítjuk más járáséval, ugyanazt á helyzetet találjuk, mint a termelőszövetkezeti összehasonlításnál. A nagyatádi járásnak 2 állami gazdasága van, az egyik 2 millióval, a másik 7 millióval lesz veszteséges. A lábódi gazdaságban a burgonya nem sikerült. A termelési feltételeket nézve.: a jelentésnek *elvben igaza van, de a gyakorlatot nézve nincs, ^ány az, hogy -ebben a járásban a legalacsonyabb az állatállomány. A járásban istálló trágya hiány van, sok növényféleség alá nem kerül trágya. A jelentés foglalkozik, hogy lemondtak a burgonyáról, ez sem helyes. A rét legelő területekre és a sovány földre vetett szállásokra képtelenek alapozni. Ha e területen nem változtatnak akkor nem látom azt, hogy az állatállomány növelése érdekében előbbre tudnának menni.iA jelenlegi legelőkön nehéz eredményt elérni és meg kell érteni a nagjsatádi járást akkor amikor a vető területet is takarmány területnek akarják felhasználni. T ó t h ~ Mátyás Elvtárs meg kell mondanom, hogy ezt mert a nagyatádi járás a ve-r lévő mulasztásokat nem lehet Hozam növeléssel kapcsolatban: én is birálat tárgyává teszem, tésben az utolsó és a vetésnél pótolni. Néhány termelőszövetkezet gazdálkodásában is téves nézet uralkodott a járásbai . A tavasszal, vitatkozni kellett a járás sal az miatt, hogy csak annyi állatot tartsanak, hogy mindenkor el is tudják látni abraktakarmánnyal. Néha az elvtársak ia elkövetnek hibát, érdemes volna megnézni a taranyi termelőszövetkezetet, ez egy gyenge tsz, 64 tehénnel rendelkezik, s ezt a szövetkezetet jelölték ki továbbtenyésztésre és a tsz-ekbe szükséges 120-150 tehenet,_szerintem a^negativizáláshoz nem lehet igy hozzá kezdeni. A járásnak 3 nagy községében 3-3 termelőszövetkezet működik és meg kell mondani,^ hogy ez rendkivül nagy gátja a fejlődésnek. Nem növelik az állatálbmányt, meirt várják az összevonást. Véleményem szerint a gyenge tsz-ek megerősitése érdekében tettek az elvtársak erőfeszitéseket és ebben az évben meg is lesz az eredménye pl. Segesd, Tarany, Csököly kilábbolhat a bajokból. Kisbajomba változatlanul problémák vannak. Van javulás, de nem tudnak sok esetben előbbre menni a káderkérdésekben sem. A Járási Tanács 7 agronómusa közül 5 tanul tovább főiskolán, s igy 3-4 agronómus esetenként távol van és ez hiányzik.