MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963

33. ő. e. 1963. szeptember 23. (2-76. o.) - 1. A nagyatádi járás termelőszövetkezeteinek politikai és gazdasági helyzete. Jelentés: 4-28

4 Ebből 57 %-ot tavasszal szántottak meg. A tavaszi szántásba került kukorica és burgonya a megyei átlagnál rosszabbul viselte a tavaszi és nyári szárazságot. Bár ebben az évben a nagyatádi párásban is éppúgy mint megyeszerte komoly/- előrehaladás történt a nyári mélyszántás végzése területén, az elmúlt évekhez képest, mégis a nagyatádi járás nyári mélyszántás! tervét 82 százalékra teljesítette. Az őszi kalászosok vetésénél rendszeres volt a 5-4 hetes átcsúszás az optimális vetésidőhöz Viszonyítva. Ez történt á múlt ősszel is, amikor október 2o-ig a hazai búza 62 %~át, s" az intenziv búza 71 %-át vetették csak el. Ugyanezen időszakban a megye területén amely szintén ki volt téve az időjárás viszontagságainak 72, illetve 8o %-ra állt a vetés, A múlt évi gabonavetés kiesésben a kedvezőtlen időjárás mellett komoly mulasztás történt mert az agrotechnikai követelményeket, azr optimális időt nem tartották be, A tsz-ek megalakulása óta a vetésszerkezet javult. Annak ellenére, hogy helyenként még megtalálható a termelés elaprózottsága - mint pl, a Lábodi Rákóczi tsz-ben, ahol az 514- kh szántón 18 féle növényt termelnek, vagy a Kutasi tsz-beii| ahol 25 a termesztett növények száma - általában a termesztett növényszám csökkenése tapasztalható és a növények közti arány is kedvezően alakult, így pl* csökkent az egynyári szálasok összterülete, csökkent véleményünk szerint helyesen a cukorrépa területe 257 kh-ról llo kh-ra. Kedvezően növekedett a pillán- ; gósok területén belül a lucerna aránya. /227 kh-ról 776 kh-ra/* Ez az arány talajjavítások eszközlésével tovább növelhetői A nagyatádi járás termelőszövetkezetei talajadottságaiknál fogva - mint már emiitettük - a burgonya termelésnek kiválóan alkalmasak. Ennek ellenére ebben az évben a múlt évihez képest csökkent a burgonyatermő terület a járásban, s 1964—re további csökkenést irányoztak elő, s o helyett a takarmánytermő területeket kívánják növelni. Véleményünk szerint az arányok ilyen eltolása a burgonya rovására és a takarmánytermő területek javára nem indokolt még akkor sem ha egyetértünk a számosállat létszám növekedésével. Nem indokolt azért mert jelenleg az egy számosállatra .jutó fő takarmánytormő terület a nagyatádi járásban a legmagasabb - 2,76 kh, a megyei 2,54 kh-val szemben. Ez a számosállatra ,jutó fő-takarmánytermő terület mennyisége - nembeszélve a takarmányok hozama növelésének lehetőségéről olyan tartalékokat jelont a járás szövetkezetei számára, amelyeknek kihasználása lehetővé tenné az állatállomány kivánt szintre történő mennyiségi növelését /a közöst és háztáji állományt egyaránt/, anélkül, hogy a burgonyatermő terület csökkenését előidézze* A burgonya mellett jelentős helyet kaptak a szövetkezetek termelésében a konzervipari növények. 1961-ben ezek Ossz területe még nem érte el az looo kh-t, 1965-ban már 1.286 kh-on termeltek zöldséget, s- az 1964 éves tervük szerint ezt a terü-