MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963

32. ő. e. 1963. augusztus 26. (81-114. o.) - 1. Az agitációs munka a megye ipari üzemeiben. Jelentés: 83-92

hogy a nemset&özA he a Szovjetunió gyors/ é et javulása a szocialista*tábor, gsracapodásának köszönhető, Figyelemre méltó) hogy~a nem##lli$&i helyzet időnkénti kiéleződése nem okozott olyas, habelíus pánikot, amelynek következtében a termelés vissaaeseft volna* vagy komoly mértékben nőtt volna a felvásárlás. Az üzemi dolgozók körében is éíezhető a háborútól való irtózás, a bókéért való:felelősség, a nemzetközi munkásosztály egységének féltése* 2./ Tapasztalataink sserint Mindinkább és mind behatóbban foglalkoznak pártszerve seteinl: a gazdasági kérdésekkel. A termelékenység emeléne- ói'do";..jben folyó nevelőmunkájuk is komoly mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az üzemek nagyobb részében sikerült a tervek célkitűzéseit megvalósitani. A munkások mindinkább megértik a termelékenység emelésének fontosságát. ' A népgazdasági szemlélet fokozottabb érvényesülését mutatja, hogy az üzemele munkájában komoly szerepet kapott a$ export-tervek teljesítésére való mozgósítás, /Nagyatád, Kefeüzem

f stb,/ Tapasztalataink szerint azonban még bizonyos fokig érvényesül a mennyiségi szemlélet, s a minőségi munkára való mozgósit&s nem minden esetben képez elsőrendű feladatot, A KGST tanácskozásai a legtöbb üzemben élénkén foglalkoataiK jak a dolgozókat, hiss vagy a nyersanyag, vagy a termékek révén közvetlenül érdekeltiek. Altalános az a vélemény, hogy több nyilvánosság kellene a KGST problémáknak, a határosatokat nem kellene minden esetben titkosan kezelni,' A munka és üzemszervezés területén kezdeti eredmények vaanak. Nem sikerülő széleskörű mozgalmat inditani az Üse***** be^ső tartalékaink: felt^rácára. A helyenkénti akadozó. illetve rossz anyagellátás /TRAL?SZVJH»

f tfaipact-S*/ & ™?~ vezés bizcnytal?.nsjLga, a racdaságocsági kérdések elhanyagolása fékezi E-Z i.l. r

oD ' i.-.'.-lnyu mozgalom kibontakozását. Azoknál az ipari u^oiiwlru^l, rmelyeknél a központ nem a megyénkben van, a gazdaságossági feladatokat központilag határozzák- meg, azok holyi kimunkálása még nem mindenütt tőr-» tént meg, A dolgozók nem ide^onliecLiek t, modernebb, termelékenyebb gépek alkalmazásától, nem méltatlankodnak ha ezek bevezetése miatt más beosztásba kerülnek. Ezt tapasztaltuk a Hajózási Vállalatnál, ahol dieselesités történt s a hajófütőket át- , képezték gépészekké. Ilyen tapasztalatokat szereztünk a nagyatádi Fonalgyárban, a Barneválnál is, ahol a női munkaerők örültek annak, hogy sök nehéz:és szennyes munkafolyamatot könnyitettek meg az uj-^gépek.