MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963

32. ő. e. 1963. augusztus 12. (43-80. o.) - 1. A Somogyi Néplap szerkesztőségének munkája. Jelentés: 45-53 - Szóbeli kiegészítés: 54

^<pr A kultur-cikk nagyon sokszor kioktató,-lehet hogy ez a kultur rovat munkatársainak alaptermészetéből adódik- máskor a nézőpont nem helyes, vagy mellékes dolgokból hoznak ki nagy problémát. Másik probléma a kulturális rovatnál, hogy leszükitva foglalkozik a kultur munkával. Ami elmélyülést kivan arról nem jelenik meg cikk. Nem volt a legszerencsésebb pl. a boglári együttes problémája. A kulturális melléklettel kapcsolatban; igen sok a fővárosi "befutott irónak" az irása a Somogyi Néplapban is. Amikor a somogyi irók tollából jelent meg irás, az legalább megyei problémát tárgyalt. Szerintem nem megoldás, amit Wirth elvtárs mondott, hogy esti egyetemre beiskolázzák a kulturális rovat munkatársait és ezzel segitenek. Amit Róna elvtárs az ipari rovattal kapcsolatban mondott, egyetértek. Bátrabb termelési agitációt látok szükségesnek. Bővebben kell foglalkozni olyan problémákkal, amit még nem értünk el, a terveink előfeltételével. A megalapozottságra jobban kell ügyelni, pl. a Transzvill műszaki ügyeival kapcsolatban annak a cikknek igy nem szabad lett volna megjelenni. Gondolom, hogy időszerű felvetni az ilyen esetekkel kapcsolatban a sajtó munkásainak felelősségét, amire utalt a Politikai Bizottság határozata is. Az ujságirókkal szemben az élet uj követelményt támasztott . és nagyobb felelőséget ró az ujságirókra. Az ujságiróknak is nagyobb felelősseget kell vállalni a közölt adatokért és cikkekért. Itt felvetem a másodállásról irt cikket. Azzal egyetértek, amit Róna elvtárs mondott, hogy szinesebb és élőbb kapcsolatot kell kiépiteni a gazdasági vezetőkkel a járási pártbizottságokkal és egyéb szervekkel. Nemcsak.a megyei pártbizottság munkáját kell, hogy szolgálja a lap, hanem a járási pártbizottság munkáját is. A járásokkal is meg kell tárgyal,ni olyan dolgokat, amit időzíteni kell, mert ha rossz időben közlik a cikket, akkor hiába jó a cikk, nem adja azt a segitséget, amit kellene. Itt példák sorát említhetném. Az ujságirók felelősségérzetére jobban kell apellálni. Fejlődés és eredmény van a szerkesztőségben olyan tekintetben, hogy kezd kialakulni az ujságirói - gárda. Jó , hogy vannak fiatalok, akik hivatásuknak és életpályának válasszák az ujságirói pályát. Ezeknek politikai álláspontot kell elfoglalni. Nem vizsgáltuk eléggé azt, hogy politikus, közéleti ember-e az ujságiró. Azért vetem fel ezt a gondolatot, mert az újságirónak az élet egészével van dolga. Meg van-e ez a mi újságíróinkban? A pártszervezet mennyit segitett ahhoz, hogy igy legyen ? Véleményem szerint nem töltötte be a hivatását a pártszervezet sem ezen a vonalon. Az eszmei és politikai egység megteremtésében a pártszervezetnek is vannak feladata •'sül