MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963

31. ő. e. 1963. július 15. (129-186. o.) - 2. Káderjavaslat megtárgyalása. Miniszteri levél: 157 - Feljegyzés: 158-162

<D-r 2Sh z i g e t i István elvtárs

: Azokkal a véleményekkel egyetértek, melyek szerint Horváth elvtárs ezt a "beosztást megoldani nem tudja, - és tegyük át más munkakörbe - az utóbbi időben kialakult helyzet miatt. Ugy érzem, hogy jelenleg más megoldás nincs a művelődésügy irányitása szempontjából sem és személyét illetően sem. Minden további huzavona csak ártana, a művelődési munka irányításában zavarólag hatna és egy elvtársat is roppant nehéz napok elé állitanánk, - ami érthető és nem tartható fent. Valóban azok a hibák, melyek ebben a feljegyzésben vázolva vannak, lényegében fenn állnak, - Horváth elvtárs munkáját tükrözik negativ értelemben. Van amelyiket élesebben is ki lehetett volna hozni, van ami kicsit el van túlozva, de a lényegét tekintve megvan. Erről Horváth elvtárssal egy-két esetben elbeszélgettem. Elismerte ezeket a hibákat és megállapodtunk abban, hogy milyen intézkedéseket kell tenni azok megszüntetése érdekében, Eő hibájának azt vetettem fel, hogy vannak jó elképzelései, elgondolásai, van véleménye, azonban nem tud kiállni saját véleménye mellett és nem tud harcolni azok megvalósításáért. Különösen felfelé nem tudja érvényesíteni véleményét, akaratát. Eléggé szolgalelküen elfogadja amit az elnökhelyettes, a megyei pártbizottság, a miniszteri instruktor mond ahelyett, hogy ő, mint a kérdés legbenfentesebbje, legjobb szakértője, megmondaná, hogy miben nem ért egyet. Én is többször mondtam neki, hogy vitatkozz velem. Azt nem tudom, hogy Horváth elvtársat mennyire bátorították erre a korábbi években. Megadták-e a lehetőséget arra, hogy véleményének minden esetben hangot adhasson. Nevelték-e ebben az irányban. Ezért kezdetben az volt a véleményem, hogy felelősségteljesen nem tudok nyilatkozni az ő leváltása mellett. Hat hónap utáni munkakapcsolat után valakiről azt mondani, hogy alkalmas, vagy alkalmatlan, felelőtlenség egy vezető részéről. Azonban ugy vetődik fel a kérdés, hogy három év óta húzódó akut kérdésről van szó, Horváth elvtársban a bizalom teljesen megingott a minisztérium részéről, - és ezt sajnos tudta és nemcsak a megyei művelődésügyi apparátus ismerte, de ismerte a járási apparátus is. Képtelenség ugy dolgozni, ha saját apparátusa nem bizik valakiben. Ezekből kiindulva jutottam el arra a következtetésre, hogy az évekig húzódó problémára pontot kell tenni, le kell zárni. A megoldás legjobb módjának azt tartom amit Bőhm és Takács elvtárs felvetett. Nem tudnám máskép elképzelni az osztály vezetését. Ami a feljegyzést illeti: atnig azt mondom, hogy valóban tények azok, amelyeket a feljegyzés megállapit - ha egyik,másik el is van túlozva - azonban ugy érzem, Kálmán elvtárs felé mondom elnézést kérek a bírálatért - ez egy tipikus példája annak, ahogyan nem szabad embereket minősiteni. Amikor beállitunk egy embert valahova 5 esetben csak jót mondunk róla - bár köztudott dolog, hogy olyan ember nincs, akiről csali jót lehessen állítani ? - amikor leváltjuk akkor pedig ilyen minősítést állitünk ki róla. Azért 11 évig dolgozott Horváth elvtárs az állami apparátusban. Mint legjobb járási osztályvezetőt hozták be a megyei apparátusba, 1957-ben, amikor az akkori osztályvezető eléggé kompromittálta magát az ellenforradalom alatt, amikor olyan dolgot csinált, amit más embereknek kellett lerendezni, Horváth elvtársnak el kellett végezni az összes piszkos munkát, - és egy szó'ne legyen arról, hogy az ellenforradalom után milyen feladatokat