MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963
30. ő. e. 1963. április 27. (87-140. o.) - 1. A termelőszövetkezetek politikai és gazdasági helyzete a tabi járásban. Jelentés: 89-112
IOVJ V 1 * • Itt elsősorban a termelési hozamot kell megfogni. Itt ítetődik fel a háztájival kapcsolatos kérdés; Az anyagból azt éreztem ki, hogy a túlzott háztáji jövedelmet tartják okául annak ? hogy nem megy a közös. Lehet, hogy van ilyen. Azonban a népgazdaság és a parasztság érdekében is az a cél, h hogy a közös-gazdaság össztermelése fejlődjön, fllgy is van egy olyan tendencia, hogy a háttáji állatállományt visszacsökkentsék, s ezt nem lehet megállítani, /ha az árufelvásárlási kérdést nézzük./ Itt visszatérek a szarvasmarha kérdésre. Az ágazatot nem csak a • tejhozamáról nézzük, egyéb vonatkozásait is vizsgálni kell. A háztáji állatállomány lehet alapja egy nagyobb arányú gazdaságnak, a borjunevelésen keresztül a közös nagyüzemi gazdaságot lehet erősíteni. Ennek az anyagi feltételeit 1-2 éven belül meg kell teremteni mindenütt, országos viszonylatban is és Tabon is. Ehhez még annyit, hogy a háztájinak ilyen adminisztratív eszkö zökkel való korlátpzasát nem szabad elfogadni. A szarvasinairha és sertés problémáját .vizsgálva, üzemenként kell megállapítani, hogy a takarmány terén mit tesz lehetővé. Országos viszonylatban is ez a legnehezebb kérdés, nagyon kell rá vigyázni. Az elmúlt évben is csökkent a szarvasmarha létszám, és ujabb csökkenés van. Ezt a tendenciát meg kell állítani, mert a népgazdaság érdekei ezt kívánják, hogy az ilyen mérvű visszaesést meg kell akadályozni, különösen Somogy megyében súlyponti kérdés ez. Itt szeretnék egy kicsit kitérni arra, hogy a mindennapi munkákat kell kézbe venni, mert sokszor a nagy távlati tervek végrehajtása során megszoktunk feledkezni az alapvető dolgokról, ezeknek a megszervezése legalább olyan fontos. Néhány szót az anyagi érdekeltséggel kapcsolatban;a z általános tapasztalatokat mondom el, amiket az országos tapasztalat alapján szereztünk; - hiányzik a megfelelő előrelátás, ós sajnos sok helyen az elmúlt évben nem készítették elő ezeket, nem volt a tagokkal megbeszélve, ezért kapkodni kellett. Sokszor eltúlozták a dolgokat, sokkal nagyobb részesedést engedélyeztek, mint szabad lett volna. A másik probléma a következetlenség; ha megállapodtak egy elosz tási formában, akkor azt végre is kell hatani, az indokolatlan változtatás mindig zavarral jár. Az országos tapasztalatok közül a legfontosabbak egyike — van már bizonyos rendszer, azonban az ágazatok nagyrészében nincsen. Ezt azért vetem fel, hogy legyen idő ezeket figyelembe venni. Felvetettem a kérdéseknél a gépállomások és a gépesítés problémáját, nem látom az anyagban. Szert vetem fel ? mert a szövetkezetek gazdálkodásának zavartalan menete és a fejlődés menete is azon múlik, hogy a gépesítés milyen alapon áll. A másik dolog, hogy a gyenge szövetkezeteknél bizonyos problémák vetődtek fel az elmúlt évben. Most találkozunk olyan problémákkal, hogy megfelelő adottságok nélkül a szövetkezeteknek adtak át mindent, s igy részben a gépállomások akadályozzák a munkát, snem elégítik ki a szövetkezetek igényét.
