MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963
30. ő. e. 1963. április 27. (87-140. o.) - 1. A termelőszövetkezetek politikai és gazdasági helyzete a tabi járásban. Jelentés: 89-112
- 4 A miitrágya felhasználás 1961-1962 évben kevesebb volt a megyei átlagnál,, 1963 évre a járásnak több műtrágyát Juttattunk s ennek eredményeképpen most tavasszal egy szántóegységre 48.5 kg-ot használtak fel a járásban a megyei 44*7 kg-al szemben, A nem kielégítő terméseredményeket igen sok esetben a kedvezőtlen talajerőhelyzeten kivül a rossz minőségit gépi munka is okozza. Pld. 1962 év őszén a termelőszövetkezetekben végzett ellenőr-' zés során megállapítást nyert, hogy több községben mélyszántás címén csak 18 cm-es szántást végeztek* Ez év tavaszán - többszöri figyelmeztetés ellenére - általános jelenség, hogy a szántásokat "nyitva hagyják". Széken a hibákon tul egyéb agrotechnikai hibák is előfordulnak a járásban. Pld, a rossz minőségű őszi mélyszántáson tavasszal is szántást végeznek az olcsóbb és megfelelőbb talaj lazítás helyett. Mindezek a hibák a szakmai vezetés gyengeségéből erednek. Az ez évi terméskilátásokat rontja az, hogy a járásban az őszi mélyszántást az előirányzott I8.000 kh-ból csak 9.000 kh-on végezték el. A járásban az erózió miatt különös jelentősége van a megfelelő vetési sorrendnek. Ennek helyes kialakítására az egyes táblák agrotechnikájának megállapítása céljából .elengedhetetlen mindenütt a tábla-törzskönyv vezetése. Ezt azonban a tsz-ek többségében nem vezetik. Az erózió leküzdésére a járásban a korábbi években tervszerű munka nem volt. E téren az első lépeseket 1962-1963 években tették, illetve teszik meg, A járás talajvédelmi és vízgazdálkodási munkáinak eredményes elvégzése érdekében szükséges, hogy a Megyei Tanács VB,Mezőgazdasági Osztálya, a járási sz-rvek és a vízgazdálkodási társulat összehangolt, jó munkát végezzen, A járás termelőszövetkezeteinek vetésszerkezete általában nem mondható rosszabbnak a többi járásénál*. A járásban jó feltételekkel termelhető növények közül a cukorrépa, a borsó, a pillangósok területi aránya magasabb a megyei átlagnál. A pillangósok területnövelésének elősegítése céljából a megyei lucernavetőmagkeret 1/4-ét a tabi járás kapja. Nem kielégítő a kukoricaterületük aránya. Több helyen munkaerőhiányra hivatkozva a viszonylag jó átlagtermést adó kukorica helyett, tavaszi árpát és zabot termelnek. Ez az álláspont helytelen, mert ez évben a közös kukoricaterület 34 $-ára biztosítottunk vegyszeres gyomirtáshoz szükséges anyagot, és igy munkaerő probléma nem jelent-' kezhet. Helyes törekvése volt a járásnak az 1963 évi tervekben a továbbiaknál nagyobb mértékű silókukorica vetése. Átjárás termelőszövetkezeteinek közös állatállományára az jellemző, hogy 1962 év végéjn a loo kh közös szántóre jutó számosállat sűrűség nem volt lényegesen kevesebb a megyei átlagnál. Ezen belül a juhok sűrűsége magasabb volt, a sertéseké - ezen belül a kocáé is - jelentősen alacsonyabb annál> A szarvasmarha sűrűség és tehénsürüség megyei szinten volt. Megjegyzendő, az 1962 évvegi közös állatállománnyal kapcsolatban még az, hogy a szarvasmar-