MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963

30. ő. e. 1963. április 27. (87-140. o.) - 1. A termelőszövetkezetek politikai és gazdasági helyzete a tabi járásban. Jelentés: 89-112

- 2 ­mérleghiány összege 4.986 m/Ft volt. Ez a megyei 14.736 m/Ft. mérleghiánynak 33,8 $-a. A tagok részesedése a járásban kevés. Az egy dolgozó tagra jutó részesedés,1962 évben 7482 Ft volt, ami legalacsonyabb az egész megyében. Érdekességként meg kell jegyezni, hogy a felsorolt rossz gazdálkodási eredmény ellenére a tagok részesedése 692 Ft­al több volt a tervezettnél. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a járásban év közben eltértek az év elején megállapított munka­dijazási, premizálási formáktól és a nem munkaegységre kiadott részesedés 9o $-al meghaladta a tervezettet. A tervtől való el­térést a járási szervek tudomásával hajtották végre a szövetke­zetek. * A munkaegységre és nem munkaegységre jutó részesedés alakulását az alábbi számok mutatják: Tervezett Tényleges looo forintban Munkaegységre <• 4o,796 38.456 Nem munkaegységre 4.184 7.961 összesen: 44.980 46.417 Nem munkaegységre tehát 3.777 m/Ft-al adtak ki többet a terve­zettnél. Ez lényegében takarmányövényekből tevődött össze. Ha ezt a takarmánymennyiséget a szövetkezetek pld,' közös sertés­hizlalásban hasznosították volna, ugy mintegy 3.2oo db hizott­sertést tudtak volna előállítani 5.1 millió Ft értékben. Ez az összeg lehetővé tette volna a munkaegységrészesedés tervezett mértékű kifizetését és kötelezettségek teljesítésére is maradt volna mintegy 2.8 millió Ft, vagyis a mérleghiány ennyivel keve­sebb lehetett volna, vagy a termelési alap ennyivel nőhetett volna. i II. A járás termelőszövetkezetei gyenge gazdasági és politikai ered­ményeinek okait a megyei párt- és tanácsszervek több izben vizs­gálták, E vizsgálatok alapján a jelenlegi gyenge eredmények oka­it két csoportba sorolhatjuk: a./ Olyan okok, amelyek a jelenlegi vezetéstől és a tsz~ek mun­kájától függetlenek, b./ olyan okok, amelyek a jelenlegi megyei, járási és helyi ve­zetés hiányosságaiból, a tsz-ek nem megfelelő munkájából fakadnak. Az első csoportba tartozó okok között meg kell emlitenünl:, hogy a járás területének több mint 5o $-a erősen dombos, hullámos.Ez a körülmény megnehezíti és drágitja a termelést. Gazdasági és politikai szempontból sem elhanyagolható tényező az, hogy a járás községeinek 1/3-a u.n. telepes község, t közsé­gek nagyrészben elhanyagolták azokat a kultúrákat, amelyek a felszabadulás előtt jó jövedelmi forrása volt a parasztságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom