MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.1.c.) 1963
30. ő. e. 1963. április 6. (30-86. o.) - 2. A megyei és budapesti üzemek tsz-eket patronáló munkájának tapasztalatai. Jelentés: 54-61
62) - 17 #r ii. K é r d é s e k : R 6 n a Imre elvtárs • • A megyei pártértekezlet határozatai közöt# szerepel, hogy az "erősebb segitse a gyengét" - keretén belül szerződtessenek több mezőgazdasági tanulót és képezzenek a gyengébb termelőszövetkezet részére szakmunkásokat. Van-e valami ebből ? Mi az oka, hogy a zselicségben nincs kettős elnök ? I 1 lé s Dez ső e l vtárs : i i Hfcjnw m ••• mm mmmmmmmmmmmmm — •>.. A mezőgazdasági tanuló szerződtetésnek, a szakmunkás kép zésnek van egy olyan akadálya, amit egyenlőre nem tudtunk elháritani, ugyanis erre a célra épiteni kellene iskolát, szakmunkás-iskolát. Tervbe van. folyamatban van, éppen a IX. kerületből szereztek kapacxtást erre, a Balatonbogiári és Balatonujhelyi iskolát fel fogják épiteni. De még több akadály állja útját. Ez volt az egyik oka annak, hogy nem lehetett erőteljesebben vinni ezt a feladatot. Akiket le szerződtettek, azoknak is nagy gondot okozott, mert el kellett irányi tani más megyékbe, mas szakiskolákba. Ha ezek az iskolák elkészülnek, csak akkor lehet szó erről. A másik kérdés; a zselicségben miért nincs kettős elnökség. Itt a kaposvári járásnak az adottsága meg volna hozzá, ki lehetne szolgálni ilyen módon két tsz-t. Erre majd a közeljövőben vissza kell térnünk, a járási elvtársak is foglal koztak már ezzel a kérdéssel. Ahogy elkészül a zselicségi fjerv - hozzá fogunk a megvalósításához, hisz a tervben szerepelni fog a személyi ügyek lerendezése is. Egyenlőre mást mondani nem tudok erről. Hozzászólások; B o g ó László elvtárs : Véleményem szerint a patronázs-munka több területen igen jelentős segítséget adott a termelőszövetkezetek vezetőinek és a pártszervezeteknek. Az első időszakra az volt jellemző, hogy bizonyos idegenkedés volt tapasztalható. A tsz-ek nem voltak eléggé megelégedve a patronálással. De amikor lejöttek a vállalatok és gépjavításokat s más egyéb javitásokat is végeztek, ezek a dolgok lényegében megváltoztatták a vezetők véleményét a patronáló munkáról. Amikor lehozták a kulturcsoportjaikat, filmet is hoztak falura, ez közelebb hozta a falu össz-dolgozóit a vállalathoz és ezen keresztül a párthoz is. A patronálás másik előnye az volt, hogy ténylegesen érez ték a falusi emberek, hogy nem lettek magukra hagyva a tsz- szervezések után sem. Véleményem szerint - ha bár kevesebbet - de a pártszervezetek is jelentős segitséget kaptak. Ez főleg a vezetőségválasztás idején volt tapasztalható, hogy foglalkoztak a problémákkal, emberekkel való beszélgetés stb. vagy több helyen tartottak pártnapot.
